Megjelent "A késő rézkori fémművesség magyarországi emlékei" című kötet

 

Megjelent Bondár Mária „A késő rézkori fémművesség magyarországi emlékei” című kismonográfiája. A kötet az Archaeolingua Kiadó gondozásában az NKA, az NKFIH és az MTA támogatásával került megvalósításra.

A Szerző az alábbi gondolatokkal ajánlja a kötetet:

„A fémművességet az utóbbi években jelentős nemzetközi programok keretében kutatják. A kezdetek és az első igazi fémkorszak, a bronzkor, egyre részletesebben tárul fel régészeti és archaeometriai oldalról is. A két, fémben gazdag korszak közötti évszázadok leletanyagát azonban alig ismerjük, pedig a késő rézkorban is létezett fémfeldolgozás.

A Kárpát-medence középső része a metallurgia szempontjából izgalmas terület, kapcsolat Kelet és Nyugat között technikai tudásátadásban, kereskedelemben. Fontos azért is, mert manapság nemzetközi tendencia, hogy az egyes országok kutatói, saját nemzeti szakirodalmukat idézve dolgoznak fel egy-egy témát, ennek következtében jelentős leletek és tanulmányok is rendre kimaradnak a nemzetközi tudásbázisból. Mindezek miatt is fontosnak tartottam e munka megírását.

Az ún. korai fémművesség kutatásában a régészeti alapkérdések a következők: mikor/hol/hogyan fedezték fel/készítették el először a megtalált leletet? Azaz kronológia, terület, készítési mód a vizsgálandó. A technológiai alapkérdések: mi volt előbb? Az öntés vagy a kalapálás? Milyen ásványból készítették? Honnan származhat az alapanyag? Milyen eljárással készültek a tárgyak? A kérdéskör mindkét területen hasonló (kronológia/terület/módszer), de az érdeklődés oka más.

A régész az emberi társadalom fejlődését vizsgálva teszi fel a kérdéseket, mert a felfedezések kiindulópontja és mozgása érdekli elsősorban, amely az emberek tevékenységével, felfedező kíváncsiságával és a birtoklással függ össze. Felfedezni/megszerezni valami újat, ezt tovább fejleszteni, terjeszteni és az elsőség jogán minél több gazdasági hasznot, hatalmi pozíciót megszerezni ennek révén, ha lehetséges. A fémbányák e törekvés megvalósítására kíválóan alkalmasak voltak, az írást már ismerő társadalmak idején számos háborút, komoly vérontást jegyeztek fel réz-, ón- vagy aranybányák miatt.

A technikatörténészeket és természettudósokat inkább az anyag tulajdonságai, összetétele és a matériával végrehajtható műveletek érdeklik. Válaszaikban a különböző műszerek objektivitására támaszkodhatnak.

A két tudományos közelítés nagyon gyümölcsöző lehet, hiszen vannak közös kérdések, amelyekre a választ is közösen, a másik tudomány művelőjével együtt gondolkodva, vitatkozva lehet valószínűsíteni, vagy valamilyen pontossággal megadni.

Napjainkban már a tudományok párbeszédének örülhetünk, s ami korábban az egyik félnek nyilvánvaló volt, az ma már a másik számára is kezd egyre világosabbá válni.

Szerzőtársaimmal (Gresits Iván, Köhler Kitti, Miháczi-Pálfi Anett) és lektoraimmal (Bajnóczi Bernadett és Kiss Viktória) folytatott beszélgetések, viták nyomán született meg a kismonográfia, amelyben új szemlélettel igyekeztem bemutatni a késő rézkori fémművesség problémáit, eredményeit és kutatási helyzetét.”

EURÓPA A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA UTÁN – 2019-BEN IS MAGYAR KUTATÓK A LEGRANGOSABB EURÓPAI PÁLYÁZAT NYERTESEI KÖZÖTT

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert, „Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes)” című projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. A kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói is bekapcsolódnak.

Jelentős siker a magyar régészet, archeogenetika, antropológia és történettudomány számára, hogy nemzetközi együttműködés keretében, mintegy 10 millió euró ráfordításával, 6 éven keresztül tartó ambiciózus program indulhat Kelet-Közép-Európa késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálatára (HistoGenes 856453).

A nemzetközi kutatócsoport témavezetői és elsődleges partnerei:

Walter Pohl (cPI), Institut für Mittelalterforschung, Österreichische Akademie der Wissenschaften, Wien;

Patrick J. Geary (PI), Institute for Advanced Study, Princeton, USA;

Johannes Krause (PI), Max-Planck-Institut für Menschheitsgeschichte, Jena;

Vida Tivadar (PI) Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

 

A győztes projekt olyan kategóriában született, amely még az EU-ban legrangosabbnak számító alapkutatási pályázatok között is kiemelkedő: ez az úgynevezett ERC-szinergiapályázat (ERC Synergy Grant). A 2012-ben és 2013-ban még kísérleti jelleggel meghirdetett pályázatot négy év és hosszas előkészítés után 2017-ben írta ki ismét az Európai Kutatási Tanács. A szinergiapályázatok különböző tudományterületek együttműködését segítik, hogy az így keletkező kutatási eredmények új kutatási területeket alapozzanak meg. 2018-ban ugyanilyen pályázatot nyert Lovász László, az MTA elnöke, Barabási Albert-László (CEU) és a cseh Jaroslav Nešetřil (prágai Károly Egyetem) a hálózatkutatás területén.

A pályázatban az ELTE kedvezményezett partnereként részt vesz az Eötvös Loránd Kutatóhálózat keretében működő Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének Archeogenetikai Laboratóriuma (MTA Kiváló Kutatóhely) és annak munkatársai: Szécsényi-Nagy Anna laborvezető, archeogenetikus és Mende Balázs Gusztáv antropológus, témacsoport-vezető. A laboratóriumban folyik a genetikai minták előkészítése, illetve a magyarországi minták vizsgálata és elemzése.

Szintén kedvezményezett partner a Curt-Engelhorn-Zentrum Archäometrie GmbH, Mannheim munkatársa, Corina Knipper, aki a mobilitásra és táplálkozásra vonatkozó izotópvizsgálatokat irányítja.

  

 

 

 

 

 

 

 

Az európai népesség a népvándorlás időszakában és a kora középkorban: új vizsgálati lehetőségek, tudományterületek szinergiája

Napjainkra a történeti genetikai kutatások a népvándorlás és a kora középkori időszakra vonatkozóan is aktuálissá váltak. Az utóbbi években látványos előrelépés történt az ősi DNS tanulmányozása terén, amely most egy multidiszciplináris munkafolyamatban makro- és mikromegközelítésben is lehetővé teszi a közösségek és csoportok közti kapcsolatok és különbségek feltárását. Különösen érdekes ez az a kora középkorban (i. u. 4-9. század), amikor a felbomló Nyugat Római Birodalom területeire beköltöző különböző barbár csoportok (gótok, vandálok, frankok, langobardok stb.) megalapítják saját önálló királyságaikat, mely egyszerre jelenti a régi politkai és kulturális formációk felbomlását és átalakulását, valamint újak létrejöttét.

A tervezett kutatás nemcsak léptékében egyedi, de kérdésfeltevésében is újszerű. Az eddig lezajlott, elsősorban az őskort érintő paleogenetikai kutatások hosszú távú, egész populációkat érintő folyamatokra (csoportok keveredésére és migrációjára) koncentráltak. A projekt magját adó nemzetközi kutatócsoport először próbálkozott teljes temetők paleogenetikai (és ezt kiegészítve Sr-, C-, N- és O-izotópos) vizsgálatával, ami a régészet hatókörén mind ez idáig kívül eső kérdések megválaszolását tette lehetővé (az erről szóló közlemény a Nature-ben jelent meg. A kiindulási pont az egyén biológiai állapotának (DNS, egészség, életkor, étrend) és társadalmi helyzetének megismerése. A következő szinten az egyének alkotta helyi közösségek szerveződése (pl. rokonság, család, lakóközösség) és ezek régészetileg vizsgálható kulturális és társadalmi reprezentációja határozható meg. A kutatásokat térben kiterjesztve a közösségek kapcsolatairól vonhatók le következtetések, míg az időbeli perspektíva a hosszú távú multidiszciplináris népességtörténeti elemzést is lehetővé teszi a történeti források bevonásával. Fontos kiemelni, hogy a korszakból már rendelkezésünkre állnak írott források, melyek a régészet és a genetika által felvetett kérdések (közösségek szerveződése, társadalmi hierarchia, etnikumok, életmód, háború, erőszak, munkakörülmények stb.) mindegyikére reflektálnak, így az eredmények ezekkel való összevethetősége és összevetése különösen érdekes problémát jelent.

A szinergia a molekuláris biológiai (DNS), izotópkémiai, régészeti, bioinformatikai, fizikai antropológiai és történeti kutatási eredmények együttes értékelésében valósul meg, de további tudományterületek – kulturális antropológia, néprajz, szociológia, pszichológia, hálózatkutatás stb. – eszköztárából is merít a projekt.

 A projekt keretében mintegy 6000 temetkezés és belőlük származó emberi minta (magyarországi, németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai lelőhelyekről) paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség. A projekt céljai a hatalmas vizsgálati területen csak a helyi régészekből, antropológusokból, genetikusokból és történészekből álló, kiterjedt kutatóhálózat segítségével valósíthatóak meg. A régészeti elemzést az ELTE kutatócsoportja koordinálja. A projekt lehetőséget ad PhD-hallgatók alkalmazására, valamint egyetemi hallgatók bevonására a munkafolyamatba.

Az ELTE kutatócsoportjának tagjai: Rácz Zsófia, Koncz István, Samu Levente, Gulyás Bence régészek, Hajdu Tamás, Szeniczey Tamás antropológusok. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet kutatócsoportjának tagjai: Bollók Ádám, Csiky Gergely, Szőke Béla Miklós régészek, Csáky Veronika, Gerber Dániel genetikusok. A Magyar Nemzeti Múzeum kutatócsoportjának tagjai: Szenthe Gergely, Hajnal Zsuzsanna. A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjának tagjai: Molnár Erika, Pálfi György, Marcsik Antónia. A Magyar Természettudományi Múzeum kutatócsoportjának tagjai: Bernert Zsolt, Pap Ildikó.

A külföldi kutatócsoportokat vezető szakemberek: Tina Milavec (Ljublajnai Egyetem), Vujadin M. Ivanišević, Nataša Miladinović-Radmilović (Régészeti Intézet, Belgrád), Matej Ruttkay (Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Nyitra), Lumír Polaček (Cseh Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Brno), Gál Szilárd (Marosvásárhelyi Múzeum) és Daniel Winger (Universität Rostock).

A projekt magyar tudományos tanácsadói: Bálint Csanád, Benkő Elek, Borhy László akadémikusok.

Vida Tivadar ()
Koncz István (koncz.istvan@ btk.elte.hu)
Szécsényi-Nagy Anna ()
Mende Balázs Gusztáv ()

Álláspályázat műszaki ügyintéző - grafikus munkakörre

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet műszaki ügyintéző - grafikus közalkalmazotti munkakör betöltésére. A részletek ITT olvashatóak.

Jelentkezési határidő: 2019. november 15.

„CRAFTER – Európai kézművesség a bronzkorban és ma” című kiállítás Debrecenben

A CRAFTER projekt utolsó állomásához érkezett. 2019. október 15-én kedden 16 órakor nyílik Debrecenben és egészen december 31-ig látogatható lesz a „CRAFTER – Európai kézművesség a bronzkorban és ma”  című kiállítás.

A Kreatív Európa Program támogatásával a programban résztvevő spanyol, német, magyar és szerb keramikus mesterek újraalkották a bronzkori Európa kiemelkedő régészeti kultúráinak (El Argar, Délkelet-Spanyolország; Únětice/Aunjetitz, Közép-Európa; Füzesabony, Kelet-Magyarország; Vatin/Vattina, Dél-Szerbia) legszebb kerámia edényeit. Magyarországon a debreceni Déri Múzeum ad otthont a kiállításnak. A másolatok készítésének folyamatát egy-egy hangulatos dokumentumfilm mutatja majd be, mely mélyebb bepillantást enged majd az őskori kerámiaművesség technikai fogásaiba. A film megtekinthető a kiállításon és DVD-n megvásárolható lesz a helyszínen.

Az „In their hands” című film magyarországi vonatkozású részeinek elkészítésben a Déri Múzeum és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet munkatársai vettek részt, Gucsi László keramikus-restaurátor munkáját Balogh Csaba operatőr-rendező rögzítette. A film végleges formáját a spanyolországi La Bastida Régészeti Lelőhely Baráti Köre (ASBA) munkatársainak vezetésével nyerte el.

Gucsi László munkájáról szóló filmet  ITT   tekinthetik meg.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Szervezők a megnyitón és a kiállításon egyaránt.