A Patay-Horváth András által irányított OTKA kutatási program (OT 101755) célkitűzése a klasszikus kori görög szobrászmesterek azonosítása a kétdimenziós alkotásokon már sikerrel használt mesterkéz-attribúciós módszer háromdimenziós alkotásokra történő alkalmazásával. E kutatási program közvetlen célja az olympiai Zeusz-templom szobrászati díszeit készítő mesterek ill. műhelyek elkülönítése. A keleti oromcsoport digitalizálására már korábban sor került, ez egészül most ki a nyugatival, valamint az olympiai nemzeti régészeti múzeumban található eredeti metopék 3D szkennelesével. A szkennelést és az adatállományok előfeldolgozását Gyuris Péter térinformatikus kutatóval, a Geonardo kutatásfejlesztési társaság szakemberével együttműködve Patay-Horváth András és Langó Péter az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai végzik. A 2015 augusztus 24 és szeptember 3 között zajló munkálatok nyomán 3D modellek készülnek valamennyi olyan ránkmaradt töredékről, amelyek segítséget nyújthatnak az egykor itt dolgozó szobrászmesterek azonosításához.

Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át Gabler Dénes Jenő, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a római kori Pannonia provincia története és a kor kerámiáinak vizsgálata terén elért jelentős, sokrétű régészeti és kortörténeti kutatómunkája, valamint elkötelezett oktatói és aktív szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

 Gabler Dénes Tanár úrnak, Kollégánknak ezúton is szívből gratulálunk.

http://mta.hu/mta_hirei/akademikusok-vezeto-kutatok-reszesultek-allami-kituntetesben-augusztus-20-alkalmabol-136700/

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmai-dijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19

2015. augusztusában folytatódik a Pest megyei Kakucs határában található Kakucs-Turján mögött középső bronzkori település régészeti kutatása. A 2013-ban megkezdett feltárásokat a Lengyel Kutatási Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a poznań-i Adam Mickiewicz Egyetem, a kieli Christian-Albrechts Universität és az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatócsoportjai végzik Mateusz Jaeger, Johannes Müller, Kulcsár Gabriella vezetésével, széles tudományos együttműködés keretei között.

A lelőhely légifelvételei (Czajlik Zoltán, Miklós Zsuzsa), majd geofizikai felmérése (Márkus Gábor) alapján régészeti talajtani fúrásokat végeztünk a lelőhelyen (Pető Ákos, Serlegi Gábor) és az eredmények figyelembevételével a központi településrészen az egyik legígéretesebb, házra utaló jelenséget választottuk vizsgálatunk tárgyává (Kiss Viktória, Serlegi Gábor, Szeverényi Vajk, Nicole Taylor). A ház feltárását folytatjuk ebben az évben is, a leletek resturálásával (Gucsi László), további archeobotanikai minták elemzésével (Chris Gissel) párhuzamosan. Célunk az összetett belső szerkezetű település minél teljesebb megismerése, ezen belül egy ház feltárása, továbbá a település mikroregionális és regionális összefüggésekben való értékelése.

A kutatási programról bővebben olvashatunk az alábbi oldalakon:
http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-7389
http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-8095

Csókakő várában - az MNV Zrt. anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megelőző régészeti feltárása keretében és munkatársainak (Szöllősy Csilla régész, Pokrovenszki Krisztián régész-térinformatikus) szervezésében - ez évben is folytatódik a régészeti kutatás. Az ásatás irányítói Kovács Gyöngyi (MTA BTK Régészeti Intézet) és Hatházi Gábor (EMMI). A székesfehérvári, budapesti, szegedi kollégák között az ásatáson részt vett Kolláth Ágnes, az intézet fiatal kutatói ösztöndíjasa is.
A Csákok által a Vértes hegyoldalában megépített csókakői vár Fejér megye egyetlen ma is álló középkori sziklavára, középkori birtokosai között - a király mellett - olyan családokat találunk, mint a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak. A törökök 1543-44-ben foglalták el a várat és a 15 éves háború (1593-1606) egy-két évétől eltekintve 1687-ig uralták.
A vár 2015-ben bekerült a Nemzeti Várprogramba, ami az 1990-es évek óta tartó többé-kevésbé rendszeres régészeti kutatásokat és műemléki helyreállításokat új dimenziókba helyezi a jövőben.

2015. július 22-én, szerdán 14 órakor az Adelaide-i Egyetem munkatársa dr. Laura Susanne Weyrich "Ancient DNA sequencing of Neandertal dental plaque reveals the history of human disease (DNS vizsgálatok fogkőből, a neandervölgyi ősemberektől napjainkig) címmel tart előadást Intézetünk tanácstermében. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az MTA BTK Régészeti Intézete archeozoológiai előadóülést szervez egykori igazgatójára, Bökönyi Sándorra (1926-1994) emlékezve.

Az előadóülésre 2015. április 24-én kerül sor a MTA BTK Régészeti Intézet tanácstermében (1014 Budapest, Úri u. 49. I. em.).

A részletes program itt olvasható. 

2015. április 14-én, kedden 10.00 órakor  “A középkori Kárpát-medence környezettörténete” című OTKA pályázat mini-konferenciájára

várunk minden érdekődőt az MTA BTK Régészeti Intézete Tanácstermébe.

A részletes program itt olvasható.

Ma délelőtt tartották az MTA Székházában az idei Lendület pályázatok eredményhirdetését.
Az MTA BTK két pályázata is támogatást nyert az elkövetkező 5 évre. 
Weisz Boglárka mellett Intézetünkből Kiss Viktória kolléganőnk pályázatát támogatja az Akadémia.
Szívből gratulálunk itt is a nagyszerű hírhez!

Tisztelettel meghívjuk Önöket a szakma egészét érintő, Magyarország Régészeti Topográfiája elnevezésű, nagyszabású konferenciánkra.
A mellékelt meghívóban részletesen olvashatnak a három napos konferencia programjáról.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 ↓ A konferencia előadásainak összefoglalója PDF-formátumban

Közép-Európában Krisztus előtt 6000-5500 körül jelentek meg az első földművelő (neolitikus) népcsoportok, felváltva a korábbi mezolitikus, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségeket. Vajon a neolitizáció folyamatát déli eredetű népcsoportok bevándorlása okozta Európában? Mekkora arányban asszimilálódtak a helyben élő vadászók-gyűjtögetők? Milyen volt a genetikai összetétele az első földművelőknek? Mekkora és milyen a földművesek genetikai lenyomata a mai európai emberekben? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szécsényi-Nagy Anna kolléganőnk "Amikor a gének történelmet írnak… Európa újkőkorának archeogenetikája" című előadásában az MTA felolvasótermében, 2015. március 12-én, csütörtökön.

Meghivó PDF-ben olvasható.

Kapcsolódó hírek: