Tíz magyar kutatót – közöttük akadémikusokat és az MTA doktorait – választott tagjai közé az Academia Europaea. Az 1988-ban alapított intézménynek velük együtt már 101 magyar tagja van.

Az Academia Europaea tanácsa legutóbbi ülésén 248 új tagot választott, közülük tízen magyarok. Az újonnan megválasztottak között található az MTA három tagja: Bálint Csanád régész, Fésüs László biológus és Nagy Ferenc biológus.

Bálint Csanád akadémikusnak szívből gratulálunk a tagsághoz.

Az MTA hír itt olvasható.

A napokban telepítették a Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumába azt a nagyértékű műszert, amelyet az MTA 2014. évi Kiemelkedő kutatási infrastruktúra beszerzése pályázaton sikerült elnyerni a Kutatóközpont és a Régészeti Intézet pályázatával. Az Illumina cég MiSeq típusú szekvenátora az új generációs szekvenálók első vonalába tartozik. A készülék minden apró részletre kiterjedő beüzemelését, a próbafuttatást és a laboratóriumi személyzet részére tartott kétnapos tréninget követően lehetőség nyílik az archaikus emberi DNS-állomány az eddig használt technológiáknál magasabb szintű, nagyobb felbontású értékelésére, új lendületet adva a Régészeti Intézetben folyó archeogenetikai kutatásoknak. A műszer alkalmas arra, hogy ember anyai ági genetikai örökségét hordozó ún. mitokondriális DNS-állomány teljes genetikai kódját egy vizsgálattal olvassuk le. A beszerzett infrastruktúra jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Régészeti Intézet régész és genetikus munkatársai bekapcsolódhassanak az élvonalbeli nemzetközi kutatásokba.

A Ruralia régészeti egyesület (The International Association for the Archaeology of Medieval Villages and the Rural Milieu) kétévenként rendezi meg az európai, középkori régészet egy-egy témakörét érintő konferenciáját. Idén szeptember 7. és 13. között Clervaux városa (Luxemburg) adott helyet a „Ruralia XI: Religious places, cults and rituals in medieval rural environment című rendezvénynek, ahol 21 ország képviselői adtak körképet a középkori, intézményes és népi vallásosság témájában folyó régészeti, történeti vizsgálatok legfrissebb eredményeiről, valamint a különböző rítusok, kultuszok régészeti kutatásairól, aktuális kérdéseiről.

Az MTA BTK Régészeti Intézetének két munkatársa előadással és poszterrel vettek részt a rendezvényen. Takács Miklós "Die Identifizierung kultischer Objekte in der Archäologie mittelalterlicher dörflicher Siedlungen in Ungarn. Eine Bilanz der Forschungen der letzten Jahrzehnte" című előadása, valamint Zatykó Csilla posztere "Pilgrimage, patron saint's day and Easter perambulation: religiously motivated travels in Medieval Hungary" címmel szerepeltek a programban.

http://www.ruralia.cz/ruralia_news.html

Az MTA BTK Régészeti Intézet munkatársai 2015. szeptember 7. és 11. között fejezték be a tavi és lápi üledékminták gyűjtését „A Kárpát-medence középkori környezettörténete” című pályázat (OTKA K-112318) keretében. A júniusban elvégzett első kutatóút során a könnyebben megközelíthető helyszíneken dolgoztak, míg ezen alkalommal csupán 4 nehezen megközelíthető helyszín volt terítéken.

A kutatóúton az Intézet részéről Benkő Elek, Jakab Gusztáv és Sümegi Pál vettek részt, a fúrás és a mintagyűjtés munkájában Sümegi Pált Rovó János és Sümegi Balázs segítette. A terepi munkákat a Maros Megyei Múzeum (László Keve, Győrfi Zalán) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Tóth Attila) munkatársai, valamint Frink József, kolozsvári biológus segítették.

Ezen alkalommal 3 területen végeztek mintavételt régészeti lelőhelyek közelében, Magyarbagó, Homoródkeményfalva és Segesd határában. Ezeket a vizsgálatokat egészíti ki a Gyalui-havasok egyik magashegyi tőzeglápjából vett minta is, melyből regionális léptékű környezettörténeti rekonstrukció fog készülni.

A kutatóút során többször is jelentős vastagságú üledéket sikerült a felszínre hozni, ami komoly próba elé állította a technikusokat. A begyűjtött több ezer üledékminta tudományos feldolgozása jelentős munkát fog jelenteni az Intézet munkatársainak az elkövetkező két évben.

A Patay-Horváth András által irányított OTKA kutatási program (OT 101755) célkitűzése a klasszikus kori görög szobrászmesterek azonosítása a kétdimenziós alkotásokon már sikerrel használt mesterkéz-attribúciós módszer háromdimenziós alkotásokra történő alkalmazásával. E kutatási program közvetlen célja az olympiai Zeusz-templom szobrászati díszeit készítő mesterek ill. műhelyek elkülönítése. A keleti oromcsoport digitalizálására már korábban sor került, ez egészül most ki a nyugatival, valamint az olympiai nemzeti régészeti múzeumban található eredeti metopék 3D szkennelesével. A szkennelést és az adatállományok előfeldolgozását Gyuris Péter térinformatikus kutatóval, a Geonardo kutatásfejlesztési társaság szakemberével együttműködve Patay-Horváth András és Langó Péter az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai végzik. A 2015 augusztus 24 és szeptember 3 között zajló munkálatok nyomán 3D modellek készülnek valamennyi olyan ránkmaradt töredékről, amelyek segítséget nyújthatnak az egykor itt dolgozó szobrászmesterek azonosításához.

Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át Gabler Dénes Jenő, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a római kori Pannonia provincia története és a kor kerámiáinak vizsgálata terén elért jelentős, sokrétű régészeti és kortörténeti kutatómunkája, valamint elkötelezett oktatói és aktív szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

 Gabler Dénes Tanár úrnak, Kollégánknak ezúton is szívből gratulálunk.

http://mta.hu/mta_hirei/akademikusok-vezeto-kutatok-reszesultek-allami-kituntetesben-augusztus-20-alkalmabol-136700/

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmai-dijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19

2015. augusztusában folytatódik a Pest megyei Kakucs határában található Kakucs-Turján mögött középső bronzkori település régészeti kutatása. A 2013-ban megkezdett feltárásokat a Lengyel Kutatási Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a poznań-i Adam Mickiewicz Egyetem, a kieli Christian-Albrechts Universität és az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatócsoportjai végzik Mateusz Jaeger, Johannes Müller, Kulcsár Gabriella vezetésével, széles tudományos együttműködés keretei között.

A lelőhely légifelvételei (Czajlik Zoltán, Miklós Zsuzsa), majd geofizikai felmérése (Márkus Gábor) alapján régészeti talajtani fúrásokat végeztünk a lelőhelyen (Pető Ákos, Serlegi Gábor) és az eredmények figyelembevételével a központi településrészen az egyik legígéretesebb, házra utaló jelenséget választottuk vizsgálatunk tárgyává (Kiss Viktória, Serlegi Gábor, Szeverényi Vajk, Nicole Taylor). A ház feltárását folytatjuk ebben az évben is, a leletek resturálásával (Gucsi László), további archeobotanikai minták elemzésével (Chris Gissel) párhuzamosan. Célunk az összetett belső szerkezetű település minél teljesebb megismerése, ezen belül egy ház feltárása, továbbá a település mikroregionális és regionális összefüggésekben való értékelése.

A kutatási programról bővebben olvashatunk az alábbi oldalakon:
http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-7389
http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-8095

Csókakő várában - az MNV Zrt. anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megelőző régészeti feltárása keretében és munkatársainak (Szöllősy Csilla régész, Pokrovenszki Krisztián régész-térinformatikus) szervezésében - ez évben is folytatódik a régészeti kutatás. Az ásatás irányítói Kovács Gyöngyi (MTA BTK Régészeti Intézet) és Hatházi Gábor (EMMI). A székesfehérvári, budapesti, szegedi kollégák között az ásatáson részt vett Kolláth Ágnes, az intézet fiatal kutatói ösztöndíjasa is.
A Csákok által a Vértes hegyoldalában megépített csókakői vár Fejér megye egyetlen ma is álló középkori sziklavára, középkori birtokosai között - a király mellett - olyan családokat találunk, mint a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak. A törökök 1543-44-ben foglalták el a várat és a 15 éves háború (1593-1606) egy-két évétől eltekintve 1687-ig uralták.
A vár 2015-ben bekerült a Nemzeti Várprogramba, ami az 1990-es évek óta tartó többé-kevésbé rendszeres régészeti kutatásokat és műemléki helyreállításokat új dimenziókba helyezi a jövőben.

2015. július 22-én, szerdán 14 órakor az Adelaide-i Egyetem munkatársa dr. Laura Susanne Weyrich "Ancient DNA sequencing of Neandertal dental plaque reveals the history of human disease (DNS vizsgálatok fogkőből, a neandervölgyi ősemberektől napjainkig) címmel tart előadást Intézetünk tanácstermében. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az MTA BTK Régészeti Intézete archeozoológiai előadóülést szervez egykori igazgatójára, Bökönyi Sándorra (1926-1994) emlékezve.

Az előadóülésre 2015. április 24-én kerül sor a MTA BTK Régészeti Intézet tanácstermében (1014 Budapest, Úri u. 49. I. em.).

A részletes program itt olvasható.