2016. április 4-8 között Intézetünk négy munkatársa (Bajkai Rozália, Merva Szabina, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence)  egy OTKA  projekt („Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8–11. században”) keretében terepi munkálatokon vett részt Hajdúnánás Mácsi-dűlő nevű határrészében. A lelőhelyet az M3-as autópálya építését megelőző régészeti ásatások során tárta fel az ELTE BTK Régészettudományi Intézete 2005-ben, Sebők Katalin és V. Szabó Gábor vezetésével. Egy késő avar kori település mintegy 60 objektuma került elő (félig földbemélyített gödörházakkal, tárolóvermekkel, szabadban álló kemencékkel és egy kúttal), melynek feldolgozását Bajkai Rozália egyetemi szakdolgozatában végezte el.
Jelen kutatásunk célja a regisztrált és részben feltárt késő avar kori település kiterjedésének pontosabb lokalizálása, valamint intenzitásának megállapítása volt. Összesen 117,76 hektár területet jártunk be, melyből 10,35 ha területen Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence magnetométeres felmérést is végzett az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel. A sikeres méréseknek köszönhetően a település eddig ismeretlen területeiről nyertünk információkat. A magnetométeres adatok tükrében az extenzív terepbejárást kiegészítettük 5,021 hektárnyi terület intenzív terepbejárásával, így még árnyaltabb lett a korabeli megtelepedés képe.
A terepbejárások során nagy segítségünkre volt Bálint Marianna (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény) és Bacskai István is, közreműködésüket ezúton  köszönjük meg.

A Baranya megyei mikrorégió kutatásával folytatódott idén márciusban az „Újkőkori közösségek a Balkán és Közép-Európa érintkezési övezetében a Kr. e. 6. évezred második felében” című OTKA program. A kéthetes intenzív terepbejárás során sikerült tisztázni az M6 autópálya nyomvonalán feltárt nagykiterjedésű Szederkény-Kukorica-dűlői neolitikus település valós kiterjedését, illetve számos, a lelőhely környezetében található újkőkori településcsoportot lehetett azonosítani. A terepbejárásban a Régészeti Intézet újkőkori kutatásokkal foglalkozó munkacsoportjának tagjai mellett a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának több munkatársa is részt vett.    
Az OTKA program keretében zajló kutatás májusban Tolna-Mözsön folytatódik, ahol a korábbi terepbejárások, magnetométeres felmérés és térképező talajtani fúrások segítségével azonosított újkőkori épület feltárását tervezi a munkacsoport.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a régészeti örökség védelme érdekében végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként Kovács Gyöngyinek, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársának és igazgatói megbízottjának Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat adományozott.

Kollégánknak szeretettel gratulálunk!

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjakat adományozott. A díjazottak között köszönthetjük Bálint Csanád akadémikust is. Bálint Csanád régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa, kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként kapta meg a díjat.

Ugyancsak március 15-e alkalmából vehette át Bondár Mária a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát.

Szívből gratulálunk az elismerésekhez!

2016. március 10-én jelent meg a PLoS One folyóiratban a "Maternal Genetic Composition of a Medieval Population from a Hungarian-Slavic Contact Zone in Central Europe" című tanulmány. A nyitrai, komáromi és budapesti genetikus és régész kutatók közös munkája a 9–12. századi magyar-szláv kontaktzóna anyai DNS-állományát elemezi. Nyitra-Sindolka és Csekej lelőhelyek temetkezéseit az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában vizsgálták közösen, hozzájárulva a régió történeti korú népességei anyai ági összefüggésrendszerének eredményes rekonstrukciójához. A munka fontos alapadatokkal szolgál a Kárpát-medence középkori népességeinek mitokondriális DNS vizsgálataihoz is.

A vizsgált populáció anyai génállománya közel áll a mai európaiakéhoz, továbbá a már korábban vizsgált, a környező területeken élt kora középkori langobárd, középkori magyar és szláv populációkhoz. Igy annak szláv–magyar összetett volta genetikai adatokkal is megerősítést nyert, jól alátámasztva a régészeti leletanyagból levont következtetéseket. A vizsgálatokat a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Botanika és Genetika Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a komáromi Selye János Egyetem kutatóinak együttműködésével Budapesten végezték, szlovák kutatási pályázat (VEGA) és az MTA BTK Régészeti Intézet támogatásával. A cikk első szerzője a nyitrai egyetem PhD-ösztöndíjas kutatója, Csáky Veronika, társszerzői Szécsényi-Nagy Anna, Csősz Aranka, Nagy Melinda, Gabriel Fusek, Langó Péter, Miroslav Bauer, Mende Balázs Gusztáv, Pavol Makovický és Mária Bauerová .

Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2016. március 22-én, kedden 11 órakor a "The Late Copper Age cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s excavations (1967, 1969–1972)" című kötet bemutatójára.

Köszöntőt mond: Benkő Elek, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet bemutatja: Raczky Pál egyetemi tanár, ELTE BTK Régészettudományi Intézet. A pilismaróti és a további rézkori kutatásokat a kötet szerzője, Bondár Mária tekinti át.

A meghívó itt tekinthető meg.

Sok szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a hosszú hétvége után, március 16-án szerdán, 10.15-kor Intézetünk tanácstermébe. A "Yamnaya IMPACT" nemzetközi kutatócsoport tagjai Piotr Włodarczak, a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársa és Volker Heyd, a bristoli egyetem oktatója a Kr. e. 4–3. évezredben végbement, ma már az archeogenetikai kutatások alapján is valószínűsíthető változásokról, migrációkról, az indoeurópai nyelvek kérdéséről, azok régészeti vetületéről tartanak előadást.

A részletes program és meghívó itt található.

2016. március 4-én tartottuk a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, az MTA BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében a közelmúltban megjelent “Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei” korpuszsorozat 9. kötetének bemutatóját, melynek tudományos jelentőségét a sorozatszerkesztők, Kovács László és Révész László vázolták.

A rendezvényen részt vett dr. Patay Pál, a magyar régészet doyenje, akinek tiszalúc-sarkadi ásatásán, egy erődített rézkori telep feltárása során került elő az a 11. századi temető, amely Kovács László ásató és feldolgozó munkája nyomán jelen munka gerincét képezte.

A megbeszélések érintették a korszerű természettudományi vizsgálati módszerek fontosságát, egyben a régebbi kutatások (így a Lengyel Imre-féle paleoszerológiai elemzések) revíziójának a szükségességét is. A korpusz-sorozat az utóbbi években látványosan felívelő szakaszba jutott a munkában részt vevő intézmények közös munkája nyomán, a szerkesztők idén nyárra várják a jubileumi, 10. kötet megjelenését.

Szeretettel köszöntjük a március 6-án 88. születésnapját ünneplő Kalicz Nándort az őskor kutatásának máig meghatározó, immár gyémántdiplomás kutatóját.

Hosszan tartó jó egészséget és töretlen munkálkodást kívánunk Nándi bácsinak!

2016. március 1-jén került sor az idei Főigazgatói Elismerés kitüntetések átadására a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában. Fodor Pál főigazgató a laudációt követően adta át a Főigazgatói Elismerést Intézetünk munkatársának, Sternád Vilmosnak.

Kedves Vili, szívből gratulálunk!