Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a régészeti örökség védelme érdekében végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként Kovács Gyöngyinek, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársának és igazgatói megbízottjának Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat adományozott.

Kollégánknak szeretettel gratulálunk!

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjakat adományozott. A díjazottak között köszönthetjük Bálint Csanád akadémikust is. Bálint Csanád régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa, kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként kapta meg a díjat.

Ugyancsak március 15-e alkalmából vehette át Bondár Mária a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát.

Szívből gratulálunk az elismerésekhez!

2016. március 10-én jelent meg a PLoS One folyóiratban a "Maternal Genetic Composition of a Medieval Population from a Hungarian-Slavic Contact Zone in Central Europe" című tanulmány. A nyitrai, komáromi és budapesti genetikus és régész kutatók közös munkája a 9–12. századi magyar-szláv kontaktzóna anyai DNS-állományát elemezi. Nyitra-Sindolka és Csekej lelőhelyek temetkezéseit az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában vizsgálták közösen, hozzájárulva a régió történeti korú népességei anyai ági összefüggésrendszerének eredményes rekonstrukciójához. A munka fontos alapadatokkal szolgál a Kárpát-medence középkori népességeinek mitokondriális DNS vizsgálataihoz is.

A vizsgált populáció anyai génállománya közel áll a mai európaiakéhoz, továbbá a már korábban vizsgált, a környező területeken élt kora középkori langobárd, középkori magyar és szláv populációkhoz. Igy annak szláv–magyar összetett volta genetikai adatokkal is megerősítést nyert, jól alátámasztva a régészeti leletanyagból levont következtetéseket. A vizsgálatokat a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Botanika és Genetika Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a komáromi Selye János Egyetem kutatóinak együttműködésével Budapesten végezték, szlovák kutatási pályázat (VEGA) és az MTA BTK Régészeti Intézet támogatásával. A cikk első szerzője a nyitrai egyetem PhD-ösztöndíjas kutatója, Csáky Veronika, társszerzői Szécsényi-Nagy Anna, Csősz Aranka, Nagy Melinda, Gabriel Fusek, Langó Péter, Miroslav Bauer, Mende Balázs Gusztáv, Pavol Makovický és Mária Bauerová .

Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2016. március 22-én, kedden 11 órakor a "The Late Copper Age cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s excavations (1967, 1969–1972)" című kötet bemutatójára.

Köszöntőt mond: Benkő Elek, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet bemutatja: Raczky Pál egyetemi tanár, ELTE BTK Régészettudományi Intézet. A pilismaróti és a további rézkori kutatásokat a kötet szerzője, Bondár Mária tekinti át.

A meghívó itt tekinthető meg.

Sok szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a hosszú hétvége után, március 16-án szerdán, 10.15-kor Intézetünk tanácstermébe. A "Yamnaya IMPACT" nemzetközi kutatócsoport tagjai Piotr Włodarczak, a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársa és Volker Heyd, a bristoli egyetem oktatója a Kr. e. 4–3. évezredben végbement, ma már az archeogenetikai kutatások alapján is valószínűsíthető változásokról, migrációkról, az indoeurópai nyelvek kérdéséről, azok régészeti vetületéről tartanak előadást.

A részletes program és meghívó itt található.

2016. március 4-én tartottuk a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, az MTA BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében a közelmúltban megjelent “Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei” korpuszsorozat 9. kötetének bemutatóját, melynek tudományos jelentőségét a sorozatszerkesztők, Kovács László és Révész László vázolták.

A rendezvényen részt vett dr. Patay Pál, a magyar régészet doyenje, akinek tiszalúc-sarkadi ásatásán, egy erődített rézkori telep feltárása során került elő az a 11. századi temető, amely Kovács László ásató és feldolgozó munkája nyomán jelen munka gerincét képezte.

A megbeszélések érintették a korszerű természettudományi vizsgálati módszerek fontosságát, egyben a régebbi kutatások (így a Lengyel Imre-féle paleoszerológiai elemzések) revíziójának a szükségességét is. A korpusz-sorozat az utóbbi években látványosan felívelő szakaszba jutott a munkában részt vevő intézmények közös munkája nyomán, a szerkesztők idén nyárra várják a jubileumi, 10. kötet megjelenését.

Szeretettel köszöntjük a március 6-án 88. születésnapját ünneplő Kalicz Nándort az őskor kutatásának máig meghatározó, immár gyémántdiplomás kutatóját.

Hosszan tartó jó egészséget és töretlen munkálkodást kívánunk Nándi bácsinak!

2016. március 1-jén került sor az idei Főigazgatói Elismerés kitüntetések átadására a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában. Fodor Pál főigazgató a laudációt követően adta át a Főigazgatói Elismerést Intézetünk munkatársának, Sternád Vilmosnak.

Kedves Vili, szívből gratulálunk!

Az MTA 2016. évi kutatási infrastruktúrafejlesztési pályázatán Intézetünk további támogatást nyert műszerparkjának fejlesztésére. Ennek köszönhetően az idei terepmunkáink és az utómunkák eredményességét egy új, a régészeti lelőhelyek roncsolásmentes vizsgálatát szolgáló nagy értékű berendezések biztonságos szállítására alkalmas műszerautó, egy új geodéziai mérőállomás, valamint a geofizikai felmérések elemzését lehetővé tevő szoftver segíti majd.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának javaslata alapján az Egyetem Szenátusa címzetes egyetemi tanári címet adományozott Intézetünk igazgatójának, Benkő Eleknek.

Szívből gratulálunk az elismeréshez!