Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt 2015. november 27-én pénteken az MTA székházába "Eltűnt korok jövője – innovatív technológiák a régészetben" című előadóülésünkre és az azt követő műszerbemutatóra.

A Magyar Tudomány Hónapja keretében megrendezésre kerülő esemény az MTA BTK Régészeti Intézet szervezésében, külső partnerek bevonásával a múlt emlékei roncsolásmentes vizsgálati módszereinek és rekonstrukciós lehetőségeinek fejlődésére koncentrál, azon nagy akadémiai fejlesztésekkel összefüggésben, amelyek az elmúlt években számos új kutatási lehetőséget teremtettek. A módszertani és interdiszciplináris szempontból egyaránt tanulságos előadások az egykori táj és klíma változásainak a felmérését, különleges, kiemelkedő tárgyak régészeti, diagnosztikai és archeometriai vizsgálatát, települések és építészeti emlékek háromdimenziós rekonstrukciós lehetőségeit és az egykori népességek összetételének archeogenetikai elemzését érintik. Mindez egy-egy lépéssel közelebb vezet bennünket a múlt valóságának megismeréséhez, amihez a kulcs a jövő újabb innovatív módszereiben, fejlesztéseiben rejlik.

A részletes program elérhető a Magyar Tudomány Ünnepe oldalon, ahol a hónap más rendezvényeiről is tájékozódhatunk.

2015. november 4–8. közt a vajdasági Rumában került sor az Internationales Symposium Grundprobleme der frühgeschichtlichen Entwicklung im mittleren Donauraum konferenciasorozat 27. rendezvényére, „GrenzÜbergänge“ címmel, a lipcsei Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas rendezésében, az Universität Wien valamint az osztrák, cseh és szlovák tudományos akadémia társszervezésében. A konferencia idei tematikáját tágabb térségünk kulturális és kronológiai határvidékeit jelző olyan hívószavak, mint „késő római”, „kora keresztény” és „kora bizánci” köré építették.

2015. november 4. és 6. közt az alsó-ausztriai Mistelbach MAMUZ Museumában került sor a lengyel és cseh szervezésű Archeologie barbarů konferenciasorozat idei rendezvényére XI. Frühgeschichtliche Konferenz Archäologie der Barbaren címmel az Universität Wien, a Donau-Universität Krems, az Universität Hradec Králové és a bécsi Naturhistorisches Museum társszervezésében. Az évente megrendezett konferencia a közép-európai római császárkori barbár régészet egyik legfontosabb fóruma.

Az MTA BTK Régészeti Intézete szeretettel meghívja Önt a ’How long is the 9th century A. D. in the Carpathian Basin? New Data – New Approaches’ című nemzetközi konferenciára.

A konferencia ideje: 2015. december 8-9., helyszíne: 1014 Budapest, Országház utca 30., Jakobinus terem.  A regisztráció ingyenes.

A konferencia az NK 104533. sz. OTKA-projekt (Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8–11. században címmel, vezető kutató: Takács Miklós) keretében kerül megrendezésre.

A konferencia magyar és angol nyelvű meghívója és a  részletes program már elérhető.

Gars-Thunau régészeti kutatásának 50. évfordulója alkalmából október utolsó napjaiban „50 Jahre Archäologie in Thunau. Zur Situation ein Langzeitprojektes” címmel konferenciát rendeztek az alsó-ausztriai Mistelbachban a MAMUZ Museum Mistelbach, az Universität Wien és a Silva Nortica szervezésében. A konferencia áttekintést adott a lelőhely kutatásának elmúlt fél évszázadban elért eredményeiről, a hosszú távú tudományos projekt aktuális állapotáról és a legújabb módszerek, tudományterületek bevonása révén felvázolta a jövő kutatásának irányait is.

A kiemelkedő jelentőségű kora középkori település szorosan kötődik a környező országok kutatásához, így a konferenciára meghívást kaptak a szomszédos országok szakemberei is. Intézetünket a „Hatalom és kultúra a korai középkorban a Kárpát medencében” OTKA-projekt két tagja, Szőke Béla Miklós és Gergely Katalin képviselte, előbbi a Karoling-kori Mosaburg/Zalavár településtörténeti fázisairól „Die siedlungsgeschichtlichen Phasen der karolingerzeitlichen Mosaburg/Zalavár” címmel tartott előadást.

A konferencia teljes programja itt tekinthető meg.

Az AIECM3 (Association Internationale pour l’Études des Ceramiques Médievales en Méditerranée) évente rendezi meg a mediterrán középkori kerámia kutatásának nemzetközi konferenciáját, amelynek 11. alkalommal Antalya-ban a Mediterrán Civilizációk Kutatóközpontja (Akdeniz Medeniyetleri Araştırma Enstitüsü, röviden AKMED) adott helyet a ’Vehbi Koç ve Ankara Araştırmaları Merkezi’ (VEKAM) szervezésében ‘The Eleventh Congress on Medieval and Modern Period Mediterranean Ceramics of AIECM3’ címmel. A konferencián 18 ország képviselői a középkori mediterrán kerámia időszerű kérdéseiről adtak körképet, ami magában foglalta a kerámiával megrakott hajóroncsok kutatását, az építőanyagként felhasznált kerámiát, a kerámiaégető kemencéket és általánosságban véve a műhelyek kérdését, az Anatóliából származó bizánci és oszmán kor közötti kerámiatípusokat, valamint a kerámia importjának és exportjának a problematikáját.  
A kongresszuson az MTA BTK Régészeti Intézete két munkatársával képviseltette magát. Kolláth Ágnes ‘Sgraffito Decorated Pottery from Ottoman Hungary (16th – 17th centuries)’ című előadásával vett részt,  Csiky Gergely pedig ’Maritime networks of the early medieval Pontic trade – Transport ceramics of Sinop’ címmel tartott előadást.
A konferencia programja, tematikája és egyéb részletei itt  az előadások rezüméi  itt olvashatóak.
A konferencia szervezője szervezője, házigazdája.

Megjelent Csiky Gergely angol nyelvű kötete az avar kori szúró- és vágófegyverekről „Avar-age Polearms and Edged Weapons – Classification, Typology, Chronology and Technology” címmel a Brill Kiadó „East Central and Eastern Europe in the Middle Ages, 450–1450” sorozatának (sorozatszerkesztő: Florin Curta) 32. köteteként. A kötet a Szerző PhD disszertációjának átdolgozott és bővített változata, amely az avar kori lándzsacsúcsok, kardok, szablyák és saxok osztályozása mellett bemutatja azok készítéstechnikáját, szerelékeit, felfüggesztését és földrajzi eloszlását különös tekintettel e fegyverek eredetére és kulturális kapcsolataira. A könyv e tárgyak társadalmi jelentőségét és funkcióját is vizsgálja a korszak fegyver- és hadtörténetének kontextusában.

A kötetről bővebben a Kiadó oldalán olvashatunk, további részleteket pedig itt találhatunk.

A napokban zárult a visegrádi Sibrik dombon elhelyezkedő lelőhely idei feltárása. A többkorszakos lelőhely régészeti kutatása 2013-ban vett új lendületet, amelyben az Intézetünk és a visegrádi Mátyás Király Múzeum közötti keretmegállapodás értelmében a Régészeti Intézet egyik fiatal kutatója, Merva Szabina is részt vesz. Az utóbbi három év kutatásainak többek között tanulsága az, hogy a 4. századi római erőd elhagyott falai között először nem az államalapítás korában, hanem korábban, már a 8. század végén, s a 9. században folyt élet. Az utóbbi két évben a Takács Miklós vezette OTKA-pályázat támogatásával nyílt lehetőség interdiszciplináris kutatásra a mikrorégióban (vegetációtörténeti kutatás, radiokarbon keltezés, anyagvizsgálatok, geofizikai kutatások). A mintavételezés szerves részét képezi a Sibrik-dombon feltárt lelőhely is, így segítve elő a 8-11. századi lelőhelykomplexum minél árnyaltabb megismerését.
A kora középkori horizont mellett az idei sibriki ásatás (ásatásvezető: Boruzs Katalin, MNM-MKM) legjelentősebb lelete egy 13. század első felére keltezhető cölöpszerkezetes építmény, melynek betöltésében unikális leletegyüttes: két pénzverőtő és műhelyhulladék került elő. Tekintettel arra, hogy a 13. századra vonatkozó visegrádi pénzverésről írott forrás nem áll rendelkezésre, a leletegyüttes egy idáig nem ismert kérdéskör megoldásához szolgáltat adatokkal.

Tíz magyar kutatót – közöttük akadémikusokat és az MTA doktorait – választott tagjai közé az Academia Europaea. Az 1988-ban alapított intézménynek velük együtt már 101 magyar tagja van.

Az Academia Europaea tanácsa legutóbbi ülésén 248 új tagot választott, közülük tízen magyarok. Az újonnan megválasztottak között található az MTA három tagja: Bálint Csanád régész, Fésüs László biológus és Nagy Ferenc biológus.

Bálint Csanád akadémikusnak szívből gratulálunk a tagsághoz.

Az MTA hír itt olvasható.

A napokban telepítették a Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumába azt a nagyértékű műszert, amelyet az MTA 2014. évi Kiemelkedő kutatási infrastruktúra beszerzése pályázaton sikerült elnyerni a Kutatóközpont és a Régészeti Intézet pályázatával. Az Illumina cég MiSeq típusú szekvenátora az új generációs szekvenálók első vonalába tartozik. A készülék minden apró részletre kiterjedő beüzemelését, a próbafuttatást és a laboratóriumi személyzet részére tartott kétnapos tréninget követően lehetőség nyílik az archaikus emberi DNS-állomány az eddig használt technológiáknál magasabb szintű, nagyobb felbontású értékelésére, új lendületet adva a Régészeti Intézetben folyó archeogenetikai kutatásoknak. A műszer alkalmas arra, hogy ember anyai ági genetikai örökségét hordozó ún. mitokondriális DNS-állomány teljes genetikai kódját egy vizsgálattal olvassuk le. A beszerzett infrastruktúra jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Régészeti Intézet régész és genetikus munkatársai bekapcsolódhassanak az élvonalbeli nemzetközi kutatásokba.