2016. március 4-én tartottuk a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, az MTA BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében a közelmúltban megjelent “Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei” korpuszsorozat 9. kötetének bemutatóját, melynek tudományos jelentőségét a sorozatszerkesztők, Kovács László és Révész László vázolták.

A rendezvényen részt vett dr. Patay Pál, a magyar régészet doyenje, akinek tiszalúc-sarkadi ásatásán, egy erődített rézkori telep feltárása során került elő az a 11. századi temető, amely Kovács László ásató és feldolgozó munkája nyomán jelen munka gerincét képezte.

A megbeszélések érintették a korszerű természettudományi vizsgálati módszerek fontosságát, egyben a régebbi kutatások (így a Lengyel Imre-féle paleoszerológiai elemzések) revíziójának a szükségességét is. A korpusz-sorozat az utóbbi években látványosan felívelő szakaszba jutott a munkában részt vevő intézmények közös munkája nyomán, a szerkesztők idén nyárra várják a jubileumi, 10. kötet megjelenését.

Bollók Ádám kollégánk 2016. február 23-án az MTA főtitkárától, Török Ádám akadémikustól Akadémiai Ifjúsági Díjat vett át. Bollók Ádám a honfoglalás kori ornamentika új szemléletű, fontos monográfiáját írta meg („Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez”, Budapest, 2015., MTA BTK Régészeti Intézet kiadása), ezenkívül eredményesen kutatja a késő antik kortól a 10. századig terjedő időszakot is, tagja a Seuso-kincset feldolgozó munkacsoportnak.

Az elismeréshez szívből gratulálunk!

Megjelent Bondár Mária „The Late Copper Age Cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s Excavations (1967, 1969–1972)” című kötete. Pilismarót-Basaharc a késő rézkori badeni kultúra egyedülálló sírszámú (110 hamvasztásos sír), Torma István által teljesen feltárt temetője a kultúra teljes elterjedési területén.
A monográfiában a hamvak antropológiai feldolgozása (Köhler Kitti), 12 sír hamvaiból nyert 14C eredmények kiértékelése (Derek Hamilton, SUERC, Glasgow), továbbá az állatcsontok (Gál Erika) és a kevés kőanyag (T. Biró Katalin, MNM) feldolgozása is jelentős mértékben hozzájárul az egykori valóság jobb megismeréséhez.
Az Archaeolingua Alapítvány gondozásában elkészült angol nyelvű kötet megjelenését az OTKA és az MTA BTK támogatta. A kötet tartalma itt olvasható.

2016. február elején folytatódott a közép-magyarországi régió bronzkori településhálózatát vizsgáló terepmunka. Ezúttal a nemzetközi együttműködésben feltárt Kakucs-Turján mögött lelőhely körüli több mint 900 hektáros terület extenzív terepbejárására került sor. Az előzetes eredmények alapján számos új, az őskortól a kora újkorig keltezhető lelőhely azonosítása mellett a térség bronzkori, az egykori vízjárta természetes környezethez alkalmazkodó településhálózatának új elemeit sikerült megismernünk. Az adatok kiértékelése a következő hónapok feladata.

A kutatás az MTA BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoport településkutatási programja keretében valósul meg.

Az MTA 2016. évi kutatási infrastruktúrafejlesztési pályázatán Intézetünk további támogatást nyert műszerparkjának fejlesztésére. Ennek köszönhetően az idei terepmunkáink és az utómunkák eredményességét egy új, a régészeti lelőhelyek roncsolásmentes vizsgálatát szolgáló nagy értékű berendezések biztonságos szállítására alkalmas műszerautó, egy új geodéziai mérőállomás, valamint a geofizikai felmérések elemzését lehetővé tevő szoftver segíti majd.

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetével együttműködésben Intézetünk munkatársai, Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence geofizikai felmérést végeztek 2015 decemberében Polgár-Csőszhalom lelőhely környezetében. A kutatás célja a Raczky Pál vezetésével feltárt késő újkőkori tell-település körül található síkvidéki telep alaposabb vizsgálata és pontos kiterjedésének meghatározása volt. A méréseket az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel a lelőhely korábban geofizikai módszerekkel még nem vizsgált területein végezték el.

A sikeres méréseknek köszönhetően új ismeretekkel gazdagodtunk a település belső szerkezetére, jellegzetes régészeti jelenségeire, valamint pontos kiterjedésére vonatkozóan. Több helyen meghatározható volt az őskori megtelepedés határa, ami komoly összefüggést mutat az egykori természeti környezettel, igazodva annak domborzati és vízrajzi viszonyaihoz.
Az így kapott adatok az új információkon túl a település precízebb lehatárolása révén hozzájárulnak a jövőbeni kutatások még pontosabb előzetes tervezéséhez. Mindazonáltal az eddigi eredmények számos új kérdést is felvetnek, melyek megválaszolására várhatóan még az idén, újabb geofizikai mérések útján tehetünk kísérletet.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2016. március 4-én, pénteken 11 órakor a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, az MTA BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közös új, a “Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei” korpuszsorozat 9. köteteként megjelent Kovács László "A Taktaköz 10–11. századi sír- és szórványleletei, valamint a tiszalúc-sarkadi 11. századi temető" című munkájának bemutatójára.

A kötetről bővebben itt olvashatunk. A bemutató meghívója itt található.

2016. március 1-jén került sor az idei Főigazgatói Elismerés kitüntetések átadására a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában. Fodor Pál főigazgató a laudációt követően adta át a Főigazgatói Elismerést Intézetünk munkatársának, Sternád Vilmosnak.

Kedves Vili, szívből gratulálunk!

A “Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei” korpuszsorozat 9. köteteként megjelent Kovács László "A Taktaköz 10–11. századi sír- és szórványleletei, valamint a tiszalúc-sarkadi 11. századi temető" című munkája.

A kötet a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete közös kiadványaként, az OTKA publikációs pályázata támogatásával jelent meg.

A Szegedi Tudományegyetem BTK Régészeti Tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézete között több évtizedes, szoros tudományos kapcsolat áll fenn, amely közös szakmai programokban, közösen készített sorozatok megjelentetésben, konferenciákban és az oktatásban is folyamatosan megnyilvánul. Ezt a széles együttműködést most a topográfiai munkákra is kiterjesztik.

A 2015. májusában rendezett "Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt – jelen – jövő" című konferencia után a SZTE Régészeti Tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézete a többi résztvevővel együtt e munkák folytatását időszerűnek és szükségesnek tartja, különös tekintettel a Csongrád megyei munkálatok folytatására.

A Csongrád megyei topográfia terve az MRT vállalkozás kezdete óta napirenden van, számos előmunkálat (terepbejárásos szakdolgozatok, hatástanulmány stb.) készült már a területről.

2016. január 27-én Szegeden a munkában közreműködő intézmények vezetői és munkatársai – SZTE BTK Régészeti Tanszék vezetője és munkatársai, az MTA BTK Régészeti Intézetének igazgatója és két munkatársa, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese és egy munkatársa, továbbá a Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának régésze – egyeztetett a munkák megkezdéséről, a kiválasztott teszt-területről, a megvalósításhoz szükséges gyakorlati teendőkről. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban tartott délutáni megbeszélésen az Intézet és Tanszék munkatársai a múzeum vezetőségével és régészeivel egyeztettek.