A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az MTA BTK RI Lendület Mobilitás kutatócsoport a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából "Bronzművesség az őskortól a középkorig. Műhelykonferencia régészeti és történeti korú bronztárgyak vizsgálatának lehetőségeiről" címmel tudományos konferenciát szervez.

A konferencia ideje és helye:
2016. november 25. (péntek) 9.30–16.30 óra, MTA BTK Jakobinus terem (1014 Budapest, Országház u. 30.)

A rendezvény részletes programja a ITT található

Napjainkban a régészeti leletek kutatása során egyre inkább elterjednek a multidiszciplináris elemzési szempontok. A több tudományterület vizsgálati módszereinek és eredményeinek együttes felhasználásával új utak nyílnak meg a kerámia, kő és és fém tárgyak nyersanyagának és készítési technikájának megismerésében. Ennek segítségével jobban megérthetjük az egykori kézműves mesterek tevékenységének módjait, a technológiai láncolat folyamatát, lépéseit. A tervezett konferencia a különféle rézötvözetekből, rendszerint bronzból készült tárgyak készítésének és használatának elemzésére koncentrál, az őskortól a kora újkorig nyúló korszakokban. Elsősorban az anyagvizsgálatok, az öntési technológia, illetve az ezt követő megmunkálás és díszítés részletes vizsgálatát célzó kutatások kerülnek bemutatásra. A meghívott régész, restaurátor, fizikus és anyagtudós szakemberek különböző, roncsolás-mentes és roncsolásos módszerekkel, eltérő szempontok szerint mutatják be a bronz tárgyak vizsgálatának lehetőségeit és az elemzési eredményeket. A multipiszciplináris előadások számos olyan módszertani tanulsággal szolgálnak, amelyek általánosan alkalmazhatók a különböző régészeti és történeti korszakok emlékeinek tanulmányozásában. A konferencia eredményeit szeretnénk nyomtatásban is megjelentetni.

Az MTA BTK Régészeti Intézet és a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézete (DAI RGK) The Alsónyék story: towards the history of a persistent place. The 6.-5. millenium BC in the Sárköz in southern Hungary – Results of The Times of Their Lives project címmel konferenciát rendez 2016. november 22-én, kedden az MTA BTK Jakobinus Termében.  

A konferencia programja ITT érhető el.

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából "A Lendület-program a bölcsészettudományokban" címmel szervez tudományos ülésnapot.

Az ülésen az MTA BTK Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője, Kiss Viktória és fiatal kutatója, Király Ágnes "A bölcsészettudomány új eszközei, a bioarcheológia és a bioszociális régészet" címmel tart előadást.

A tudományos ülés ideje és helye:
2016. november 17. (csütörtök) 10,00–14,00 óra
MTA Székház, Nagyterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet)

A rendezvény részletes programja az alábbi oldalon tekinthető meg.

2016 októberében, a Pest megye őskori és középkori várai c. OTKA projekt keretében (K 108756) terepbejárásokat folytattunk számos vármaradványnál. A projekt eredeti vezetője, Miklós Zsuzsa 2014-ben elhunyt, így a kutatások befejezése, az adatok kiegészítése – külső kutatók közreműködésére is számítva –  a Régészeti Intézet munkatársaira maradt, Kovács Gyöngyi vezetésével. A kutatási program mintegy 100 vár leírását és értékelését öleli fel. Ennek keretében most elsősorban középkori várakat, várhelyeket kerestünk fel. Rögzítettük a maradványok, a sáncok, árkok, falak mai állapotát, az elmúlt években, évtizedekben beállt változásokat, pontosítottunk terepi adatokat. Az ipolydamásdi várnál az MTV1 forgató stábja is megjelent, az alkalmazott műszeres felmérésekről, a csúcstechnológiát képviselő műszerekről készített felvételeket. A terepbejárásokon a Régészeti Intézet kutatói , Kovács Gyöngyi, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence, Zatykó Csilla mellett Terei György (Budapesti Történeti Múzeum) és Novotnik Ádám (Pest megyei Kormányhivatal) régészek vettek részt.

Az MTA BTK Régészeti Intézet kiadásában, Bollók Ádám, Csiky Gergely és Vida Tivadar szerkesztésében megjelent az Intézet kutatóprofesszora, nyugalmazott igazgatója, Bálint Csanád akadémikus 70. születésnapja alkalmából összeállított, "Zwischen Byzanz und der Steppe/Between Byzantium and the Steppe" címet viselő ünnepi kötet. A könyv magyar, német, osztrák, francia, brit, amerikai, olasz, lengyel, szlovák, román és orosz kutatók tanulmányait tartalmazza. A kötetet Falko Daim, a mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseum főigazgatója, az MTA tiszteleti tagja mutatja be 2016. november 10-én, csütörtökön este 18:20-kor, az Intézet keretei között működő, Hatalom és kultúra a kora középkori Kárpát-medencében NKFI kutatócsoport szervezésében megrendezésre kerülő "Facing and Transforming – Transformation und Konflikt" című nemzetközi konferencia keretében.

A meghívó itt látható.

A "Hatalom és kultúra a Kárpát-medencében a korai középkorban" NKFI pályázat témája keretében az MTA BTK Régészeti Intézet 2016. november 10-11. között nemzetközi konferenciát rendez.

A római birodalom összeomlása és a magyar honfoglalás és megtelepedés között eltelt fél évezred igen mozgalmas és változatos a Kárpát-medence történetében.  Az egymást váltó népek az érintkezés számtalan formáját és módját hozták létre, amelyeket az eltérő társadalmi helyzet, kulturális és területi hagyomány, adottságok határoztak meg. A gyakran változó mozgásterek és erőviszonyok a hatalom és a kultúra találkozásának, egymásra hatásának egyedülállóan gazdag és változatos vizsgálati lehetőségeit teremtették meg. 

A konferencia előadásai azt elemzik, hogy a hatalom és kultúra találkozásainak milyen módjai és megjelenési formái voltak, s ezek hogyan változtak. 

A konferencia helyszíne a Jakobinus Terem.  

A részletes programért kérjük kattintson az alábbi linkre:

Program letöltése

próba

Szőke Béla Miklós (MTA BTK RI), Ritoók Ágnes és Gergely Katalin (MNM) ebben az évben is a korábban feltárt területekhez szervesen kapcsolódóan folytatta a kutatást Zalavár-Várszigeten, a Karoling-kori Mosaburg és az Árpád-kori Colon civitas területén. Ennek során megtalálták az Árpád-kori Szt. Adorján bencés monostort körítő fal egy szakaszát, amelynek az alapozását számos 5-10 cm átmérőjű, kerek facölöppel „erősítették” meg. A körítő falon belül, a monostortemplom nyugati fala előtti területen több rétegben késő Árpád-kori temetkezéseket tártak fel. A késő Karoling-kori ún. Arnulf palotától nyugatra egy Árpád-kori cölöpépítmény rövid szakaszát és gazdag késő Árpád-kori leletanyagot bontottak ki. Ettől északra, egy habarccsal kötött kövekkel körbeékelt faoszlopokon álló, nagyméretű földfelszíni épület maradványai az ún. Arnulf palotával egyidősek lehetnek. Mellette egy másik faoszlopos épület még Priwina megtelepedésének idejéből (Kr. u. 840 körül) származhat, amelynek pusztulási rétegéből egy, a 9. század vége felé működő ötvösműhely hulladékai (öntőminta, bronztöredékek, öntőtégely-maradvány) kerültek elő.

The Mongol – Hungarian archaeological cooperation looks back to a past of more than fifty years: Miklós Gábori (BTM), researcher of the Paleolithics and István Erdélyi, archaeologist of the Hun and Avar periods, used to conduct field work regularly in Mongolia beginning from the 1960s, later after the 1990s unfortunately these contacts with this remote Inner Asian country were interrupted. Gergely Csiky participated in the work of a French archaeological expedition (Mission archéologique française en Mongolie, headed by Jean-Paul Desroches, Musée Guimet, Paris) excavating the Xiongnu cemetery of Gol Mod between 2005 and 2007, however official Mongol – Hungarian archaeological cooperation has only re-launched this year due to an agreement with the Historical Institute of Mongolian Academy of Sciences.

The financial base of the joint research is granted by scholarship of the Hungarian Academy of Sciences for support of project-based researcher’s mobility applied and won by Gergely Csiky, research fellow of the Institute of Archaeology RCH HAS. More fellows of the Research Centre for Humanities cooperate in the project: Zsolt Szilágyi as expert of Mongolian history represents Institute of Ethnography, while Katalin Tolnai as GIS-specialist is delegated by the Historical Institute. Delgermaa Amina Jambajantsan, doctorand in Mongolistics in ELTE university, takes part in the work of this research team as an expert of medieval Mongol burials.

The planned research bears the title of “Archaeological Landscapes in Pre-Chinggisid Mongolia – Settlement Networks at the Northern Territories of the Khitan Liao Empire”. The Mongolian speaking Khitans founded a dynasty called Liao in Northern China in the 10^th century, the northwestern border of their state was situated in Mongolia and it was protected by a chain of forts. Some of them witnessed archaeological excavations, but the archaeological research of the environment of the forts focusing rather on elements of the landscape instead of the site itself is a novelty in the region. The project aims the investigation of the context of the Khitan fortified settlements, mapping of new sites and creating a GIS database of the studied area. The project lasts for three years, the first journey to Mongolia is planned on October.

The planned research can provide significant new results in the study of Inner Asian urbanization, the early spread of Buddhism in the region, at the same time it can reveal the infrastructural basis of the later Great Mongol Empire. These archaeological problems seem to be too distant geographically from the Carpathian Basin, however these questions are closely related to the research of nomadism and it can offer a new model of the acculturation of nomads to the neighboring civilizations in a period parallel to the age of Hungarian conquest and state formation. 

Dr. Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója az MTA elnöke jóváhagyásával  újabb 5 évre Benkő Elek akadémikust nevezte ki az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatójának. A döntés értelmében Benkő Elek 2021. június 30-ig irányítja majd az Intézet munkáját.
Az igazgatói pályázat itt olvasható.