2019. április 10-12. között Budapesten, a BTM Aquincumi Múzeumának szervezésében került megrendezésre a MΩMOΣ XI. – Őskoros Kutatók Összejövetele konferencia, melynek idei témája a környezet és ember kapcsolata volt. A háromnapos eseményen négy témakörben (Ember és környezete; A táj; Erdő, víz, termőföld, nyersanyagok; Szimbolikus táj) közel 40 előadás hangzott el, köztük Intézetünk munkatársai három előadással és egy poszterrel vettek részt.

A konferencia bevezető előadását Zatykó Csilla kolléganőnk tartotta "Tájrégészet: tudományterület, módszer, személet vagy divat?" címmel. Előadásában körüljárta, miért, hogyan alakult ki a tájrégészeti diszciplina, milyen tudományos igény hívta életre, milyen koncepciói születtek, és ezek milyen átalakulásokon mentek át az idők folyamán. Nemzetközi és hazai példákkal illusztrálva mutatta be a tájrégészet forrásait, alapvető módszereit és leggyakoribb témáit is, valamint a különböző régészeti korszakok tájrégészeti kutatásának koncepcionális és tematikai jellegzetességeit.

Bondár Mária "A fémművesség hatása az emberre és környezetre" című előadásában a környezet átalakítása vs. rombolása őskori formáit vizsgálta fémművesség-ember-környezet kapcsolatának viszonylatában. Hogyan alakult a korai fémművesség évezredeiben az erdős táj képe, és a fémfeldolgozás eredményeként milyen károsodás érte/érhette a fémolvasztással foglalkozó embereket.

A nyersanyagok hasznosítása témakörben Király Ágnes tartott vitainditónak szánt előadást a növénytermesztés, -tárolás és -tartósítás lehetséges startégiáiról a bronzkori Kárpát-medencében. A Lendület Mobilitás Kutatócsoport fiatal kutatója egy gondolatkísérletben a jelenleg rendelkezésre álló régészeti, archeobotanikai és klímatörténeti adatok, valamint történeti és néprajzi párhuzamok alapján egy elképzelt bronzkori gazdasági év (főként a növénytermesztés- és hasznosítás) rekonstrukciójára tett kísérletet. A vázolt szemléletmód meghonosításával (a makro- és mikroklimatikus, talajtani, vízrajzi és más telepítő tényezők, a természetes és mesterséges vegetáció, valamint a szezonálisan hozzáférhető alapanyagok együttes vizsgálata) hozzávetőleges ismeretében árnyaltabb képet kaphatunk majd egy adott lelőhely egykori életének dinamikusan változó mindennapjairól, vagy akár a településen feltárt tárgyak életciklusáról.

A Lendület Mobilitás Kutatócsoport tavalyi évben megkezdett nyugat-magyarországi, mikroregionális kutatásaink első eredményeit egy poszteren mutatta be. A nagycenki Gáta-Wieselburg temető és telep környezetében végzett szisztematikus terepbejárás nyomán az Ikva- és az Arany-patak mentén lokalizálták a bronzkori megtelepedés nyomait. A temető kiterjedésének vizsgálatának céljából magnetométeres felmérést végeztek.

Az esemény kiváló alkalmat teremtett a magyarországi, tájrégészeti kutatások megismerésére, és eredményeink szélesebb szakmai körökben való megvitatására. Az előadásokat követő jó hangulatú beszélgetések során körvonalazódó új ötletekkel remélhetőleg jövőbeni kutatásainkat is gazdagíthatjuk majd.

Köszönjük a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának a meghívást, valamint a konferencia megszervezését és lebonyolítását!

"Relict anthropogenic ecosystem from the Middle Ages: History of a salt marsh from Transylvania (Sic, N Romania)" címmel jelent meg a közelmúltban munkatársaink cikke az Environmental Archaeology című folyóiratban. A lap a környezetrégészet egyik vezető folyóirata (Q1, IF: 1.349). A középkori Kárpát-medence környezettörténetét vizsgáló, Benkő Elek által vezetett NKFIH kutatócsoport legújabb eredményeit foglalja össze a cikk. Jakab Gusztáv, Silye Lóránd, Sümegi Pál, Tóth Attila, Sümegi Balázs Pál, Pál Ilona és Benkő Elek a széki (Erdély) sóbányászat és tógazdálkodás középkori és újkori történetét mutatja be. Földtani és őslénytani módszerekkel sikerült bizonyítani, hogy a sóbányászat és a tógazdálkodás már az államalapítással egy időben (11. század) megindult a település környezetében. A cikk legfontosabb következtetése, hogy az Árpád-korban kezdődő sóbányászat és tógazdálkodás hatására egy rendkívül különleges sókedvelő ipari-agrár ökoszisztéma alakult ki Szék környékén, ami a gazdálkodás felhagyása ellenére napjainkig fennmaradt a területen.

Köszönet az ELTE BTK Régészettudományi Intézete oktatóinak és kutatóinak szolidaritásukért!

"Mi, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének oktatói és kutatói szolidaritásunkat és együttérzésünket fejezzük ki a Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban dolgozó kollégáinkkal, különösen az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársaival.
A jelenlegi helyzetben, amikor nemcsak az intézményi autonómia került veszélybe, hanem egy nemzetközileg is elismert kutatói közösség jövője is bizonytalanná vált, ki kell jelentenünk, hogy az átszervezés okaként megjelölt innovatív képességek növeléséhez a társadalomnak nemcsak a természettudományokra, hanem a bölcsészettudományokra, és ezen belül a régészetre is szüksége van. Innovációra az a társadalom képes, amelyik megfelelő kulturális erővel rendelkezik és tisztában van saját múltjával.
A kutatóhálózat tervezett gyorsított átalakítása éppen a megjelölt céllal ellentétes eredménnyel járhat. Egy ilyen, jól működő kutatóközösség igen nehezen megújítható kulturális tőkét jelent, melynek szétdarabolása vagy megszűnése, tagjainak elbizonytalanítása az egész társadalom számára veszteség.
Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy mindenfajta átalakítás csak körültekintő előkészítés után, a megfelelő kompetenciájú szakemberek bevonásával vezethet eredményre.

Budapest, 2019. február 8.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Régészettudományi Intézetének
összes oktatója és kutatója"

A Lendület Mobilitás Kutatócsoport a Genes, isotopes and artefacts – How should we interpret the movements of people throughout Bronze Age Europe? című konferencián 2018. december 13-án Kiss Viktória kutatócsoport vezető által bemutatott előadásának videóra rögzített változata megtekinthető a bécsi OREA Intézet YouTube-csatornáján.

Az Osztrák Tudományos Akadémia bécsi OREA Intézete (Institut für Orientalische und Europäische Archäologie), a Durhami Egyetem, valamint az Ex-Space (Marie Sklodowska-Curie) projekt támogatásával Claudio Cavazzuti, Katharina Rebay-Salisbury, és Ben Roberts szervezésével létrejött interdiszciplináris tanácskozásra az eurázsiai bronzkor vezető kutatócsoportjait képviselő régészek, genetikusok, antropológusok, nyelvészek és más tudományágak szakemberei kaptak meghívást.

A " People and interactions vs. genes, isotopes and metal finds from the first thousand years of the Bronze Age in Hungary (2500-1500 BCE)" című előadásban két periódus, a Kr. e. 2500–2200 közötti kora bronzkori, és a Kr. e. 2000–1500 közötti középső bronzkori időszak Magyarországon feltárt sírjaiból ismert réz és bronz tárgyak legújabb elemösszetétel és ólomizotópos vizsgálatait, valamint az emberi maradványok legmodernebb, bioarcheológiai (régészeti, embertani, DNS és stabil izotópos) elemzéseit foglalták össze három esettanulmányban. Az eddigi eredmények mindkét periódusban jelentős mobilitást bizonyítanak.

Megjelent az MTA BTK Régészeti Intézet idegennyelvű évkönyve, az Antaeus legújabb, 35–36. kötete.

Az évkönyv fő pillérét “A Hatalom és kultúra a Kárpát-medencében a korai középkorban” NKFI pályázat keretében az MTA BTK Régészeti Intézetben 2016. novemberében "Facing and Transforming the Roman Tradition in Late Antiquity and the Early Middle Ages – Roman-ness and the Barbarians in Western and East Central Europe / Transformation und Konfrontation mit der römischen Tradition in der Spätantike und im frühen Mittelalter – Romani und Barbaren in West- und Ost-Mitteleuropa" címmel rendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányok alkotják, melyek tematikája a késő római kor és 9. század között eltelt időszak régészeti problémáira fókuszál.

A kötet további négy értekezése a “How long was the ninth century A.D. in the Carpathian Basin? New Data – New Approaches” kérdéskört vizsgáló, “Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8–11. században” NKFI pályázat támogatásával 2015. decemberében tartott konferencia előadásaira épül.

A kötetet az MTA BTK Régészeti Intézet 2016–2019. közötti időszakra vonatkozó középtávú kutatási stratégiáját és a 2016–2017. évek tudományos tevékenységét bemutató beszámoló zárja.

A 18 angol és német nyelvű tanulmányt tartalmazó kötet tartalomjegyzéke ITT tekinthető meg.

 Az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport Patek Erzsébet születésének 100. és és az MTA BTK Régészeti Intézet alapításának 60. évfordulója alkalmából 2018. december 11-én, kedden 10 és 14 óra között emlékülést szervez.

Patek Erzsébet száz évvel ezelőtt, 1918. június 26-án született és a XX. századi magyarországi topográfiai és ősrégészeti kutatások meghatározó alakja volt.

Tudományos pályafutásának kezdetén római kori régészettel foglalkozott, majd érdeklődése az ősrégészet, elsősorban a késő bronzkor és kora vaskor felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi urnamezős és a Hallstatt-kultúra vizsgálata terén. Ásatásai közül különösen jelentős a bakonyszűcsi halomsír, a neszmélyi temető és telep feltárása, valamint a Mezőcsát-Hörcsögösön  (1958–1962), majd a Sopron-Várhely erődített településen és temetőben (1972–1978) végzett kutatása.

Az emlékülésen Patek Erzsébet munkásságára a jelen topográfiai, késő bronzkori, kora vaskori és római kori kutatásai kapcsán emlékezünk felkért kutatók előadásai révén.

A konferencia helyszíne:
MTA BTK Régészeti Intézet (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
II. emelet, Tanácsterem

A rendezvény részletes programja ITT található.

Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódóan Intézetünk 2018. november 22-én, csütörtökön 10 és 16 óra között Tudományok határterülete: a középkori Kárpát-medence környezettörténete címmel konferenciát szervez az MTA Székház Felolvasóteremében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.).

Több tudományág (történettudomány, régészet, geológia, biológia, környezet- és klímakutatás) belső fejlődése, illetve formálódó kapcsolatrendszere sok fontos részeredmény után ma már lehetőséget nyújt arra, hogy számos témában új szintézist alkossunk. 2015-ben indította az MTA BTK Régészeti Intézete A Kárpát-medence középkori környezettörténete című OTKA kutatási programot, melynek részeként a pusztán történeti elemzéseknél mélyebb, természettudományos kutatásokra, lápokon végzett talajfúrások pollen- és makrofosszília-elemzéseire alapozott, korszerű környezettörténeti munka számos esetben alapvetően új forrásanyagot tudott kínálni. A konferencia előadásai a többéves program legújabb eredményeiről számolnak be, egyben képet nyújtanak a középkori ember és környezete történelemformáló kapcsolatának sokszínű területéről, az erdőtörténet, vegetáció- és klímakutatás vagy éppen a víz- és nyersanyag-gazdálkodás táji vonatkozásainak kérdéseiről.

A konferencia részletes programja ITT olvasható. Az előadások előzetes összefoglalóit tartalmazó absztraktfüzet itt érhető el.

A Magyar Tudomány Ünnepe programjaira minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lovász László elnök és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes köszöntőjével, valamint Bokor József alelnöknek az önvezető autók jövőjéről szóló előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozata. Az MTA Székházában tartott ünnepség részeként átadták a kiemelkedő tudományos életművek elismeréseként az Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorúkat is.

A rendezvénysorozathoz kapcsolódóan Intézetünk 2018. november 22-én, 10 és 16 óra között Tudományok határterülete: a középkori Kárpát-medence környezettörténete címmel konferenciát szervez az MTA Székház Felolvasóteremében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.).

Több tudományág (történettudomány, régészet, geológia, biológia, környezet- és klímakutatás) belső fejlődése, illetve formálódó kapcsolatrendszere sok fontos részeredmény után ma már lehetőséget nyújt arra, hogy számos témában új szintézist alkossunk. 2015-ben indította az MTA BTK Régészeti Intézete A Kárpát-medence középkori környezettörténete című OTKA kutatási programot, melynek részeként a pusztán történeti elemzéseknél mélyebb, természettudományos kutatásokra, lápokon végzett talajfúrások pollen- és makrofosszília-elemzéseire alapozott, korszerű környezettörténeti munka számos esetben alapvetően új forrásanyagot tudott kínálni. A konferencia előadásai a többéves program legújabb eredményeiről számolnak be, egyben képet nyújtanak a középkori ember és környezete történelemformáló kapcsolatának sokszínű területéről, az erdőtörténet, vegetáció- és klímakutatás vagy éppen a víz- és nyersanyag-gazdálkodás táji vonatkozásainak kérdéseiről.

A konferencia részletes programja ITT olvasható.

A Magyar Tudomány Ünnepe programjaira minden érdeklődőt szeretettel várunk.

2018. júliusában indult útjára a CRAFTER projekt ("Crafting Europe in the Bronze Age and Today"), mely a Kreatív Európa Program keretében valósul meg, kapcsolódva az Európai Kulturális Örökség Éve 2018 programsorozathoz. A program célja, hogy az európai kulturális örökséget közös, megőrzendő értékként kezelje és az európai bronzkori kerámiaművességből nyert inspirációkkal segítse a modernkori kézművesség újjáélesztését. Különösen törekszik a kulturális örökség kortárs alkotók által, modern innovációk segítségével történő bemutatására, ezzel is erősítve a kulturális örökség és más kulturális és kreatív ágazatok közötti párbeszédet.

A CRAFTER öt európai ország nyolc intézményének együttműködésével jött létre: a Barcelonai Autonóm Egyetem és Mula város önkormányzata (Spanyolország), az EXARC (Hollandia), a Hallei Őstörténeti Múzeum (Németország), a Paraćini Városi Múzeum (Szerbia), valamint a debreceni Déri Múzeum és a budapesti MTA BTK Régészeti Intézet részvételével.

A projekt másfél éves időtartama alatt, 2019 végéig számos tevékenységet valósítanak meg a projektpartnerek. Elsőként, a résztvevő országok kulturális örökséggel foglalkozó szakemberei és a helyi kézművesek, alkotók témával kapcsolatos tapasztalatcseréjére kerül sor. Keramikusok és régészek találkoznak a spanyolországi Mulában, hogy újraértelmezzék az őskori kerámia készítési hagyományait.  2018. október 29-30-án a spanyolországi Mula városa ad helyet a CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt nemzetközi találkozójának. A La Bastida Baráti Kör (ASBA, Totana) és a Mula-i városháza által szervezett nyilvános rendezvény célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a bronzkori (Kr. e. 2200–1500) régészeti örökséget, illetve újjáélessze az egykori kerámiakészítési hagyományokat. A találkozóra öt országból (Spanyolország, Hollandia, Németország, Magyarország, Szerbia) nyolc résztvevő partner érkezik.

A nemzetközi találkozón szakmai tapasztalatcserére, kerekasztal beszélgetésekre és kísérleti kerámiakészítési bemutatókra is sor kerül. A modernkori fazekasok és régészek újraértelmezik négy, egykori európai bronzkori közösség (El Argar, Únětice, Füzesabony és Vattina) kerámiakészítési hagyományait. A rendezvény kapcsolódik a Kreatív Európa Programhoz, amelyet az EACEA (az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség) támogat.

A rendezvény részletes programja ITT érhető el.

A CRAFTER projekt magyarországi résztvevői a debreceni Déri Múzeum munkatársai (Balogh Csaba, Dani János, Priskin Anna, Szeverényi Vajk) és az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkatársai (Gucsi László, Király Ágnes Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella).

A projekt hírei folyamatosan nyomon követhetőek lesznek a fenti intézmények honlapján.