+36 1 224 6700    ri.titkarsag@abtk.hu

  • English (UK)
  • Hungarian (HU)
BTK Régészeti Intézet

ELKH en

  • Szervezeti egységek
    • Ősrégészeti osztály
    • Ókori, népvándorlás kori és középkori régészeti osztály
    • Bioarcheológiai és környezetrégészeti osztály
    • Tudományos szolgáltató osztály
  • Elérhetőség
  • Álláspályázat
  • Jelenleg futó kutatási programok
  • Lezárult kutatási programok (2013–2020)
    • Hereditas Archaeologica Hungariae 2016–2019
  • Adattár
  • Múltunk kettős spirálja – beszélgetés Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával

    multunk kettos

    A csontok kemény szövetük belsejében akár több tízezer éven át is hűen őrzik tulajdonosuk örökítőanyagát – az archeogenetika módszereivel pedig ma már hozzájuthatunk ehhez az információhoz. De vajon hogyan formálja át ez a hirtelen jött elképesztő adatbőség a régészetet és a történettudományt? Gilicze Bálint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében működő Archeogenetikai Laboratórium munkatársaival, Mende Balázzsal és Szécsényi-Nagy Annával beszélget az MTA Podcast új adásában.

     

    Pátka, Kőrakás-major — műszeres lelőhely-felderítés

    patka06patka03

     

     

     

     

     

     

    2020. február 19-én a „Székesfehérvár és környéke középkori és kora újkori régészeti topográfiája” című projekt keretében, a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-vel közösen, a Fejér Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi munkatársának jelenlétében műszeres lelőhely-felderítést végeztünk a Pátka határában álló masszív kőgátnál.

    patka07

    patka01 Az építményt hagyományosan római korinak tartják, azonban egyértelmű bizonyítékkal erre nézve nem rendelkezünk. Munkánk során sikerült azonosítanunk a gát anyagául szolgáló kövek egy részének nyersanyag-lelőhelyét, és reméljük, a műszeres vizsgálatok eredményeinek kiértékelése után közelebb kerülünk a keltezési probléma megoldásához is.

    patka02

     

     

     Köszönjük szépen a munkát minden résztvevőnek!

     

     

     

    Szőke Béla Miklós születésnapi köszöntése

    szoke70 012020. február 18-án köszöntöttük Intézetünkben Szőke Béla Miklóst 70. születésnapja alkalmából.

    Szőke Béla Miklós egyetemi tanulmányait 1973-ban fejezte be az ELTE Bölcsészettudományi Karán régészet–történelem szakon. Ugyanettől az évtől az MTA Régészeti Intézetének munkatársaként kezdte meg pályafutását. 1976-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett, 1993-tól az MTA kandidátusa, 2013 óta az MTA doktora; tudományos főmunkatárs.
    Fő kutatási témái az 1970-es évek óta elkísérik. A kora Árpád-kori köznépi temetők, ékszerek, női viselet kérdésének kutatása a későbbiekben kiegészült a Karoling- és késő avar kori női és férfi viselet, ékszerek, övveretek és egyéb tárgytípusok kutatásával. 1974-től kapcsolódott be a Magyar Régészeti Topográfia munkálataiba. A terepbejárások és az azokból származó településanyag tudományos értékelése mellett számos csatlakozó ásatás vezetője volt Békés megye területén.szoke70 02
    Több ezer sír feltárása fűződik nevéhez. Köztük legnagyobb arányban a Zala megyei avar kori és Karoling-kori temetkezések találhatók. Zala megyei kutatásait részben – a Kis-Balaton-projekt és a Hahóti-medence településtörténetére koncentráló – mikroregionális kutatások keretei közt végezte. 1994 óta vezeti a zalavár-várszigeti ásatásokat, ahol a Karoling-kori központ (Mosaburg) területén létesült zalavári bencés apátság, majd török kori végvár kutatása a Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével zajlik napjainkban is. Kiemelt figyelmet szentelt a késő avar kori és Karoling-kori történeti források elemzésének, újraértékelésének is.
    szoke70 031989 óta az Alexander von Humboldt-Stiftung ösztöndíjasa. Hosszú évekig főszerkesztője volt a Régészeti Intézet folyóiratának, az Antaeusnak. 1994-től vett részt az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének képzésében, ahol népvándorlás kori anyagismeretet és szaktárgyi segédtudományokat tartott. Ásatásain, elsősorban a zalavári tervásatáson régész-generációk nőttek föl.

     

    A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nevében Benkő Elek igazgató úr és Masek Zsófia köszöntötte az ünnepeltet. Kutatásainak további folytatásához jó egészséget kívánunk.

    A „HistoGenes” ERC Synergie projekt bemutatkozása

    histogenes budapest 2020februar26Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 2019-ben nyert támogatást az „Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400–900 AD (HistoGenes)” című projekt, melynek célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete vezetésével Magyarországon a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete (MTA Kiváló Kutatóhely), a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói is bekapcsolódnak és kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg.

    Jelentős siker ez a magyar régészet, archeogenetika, antropológia és történettudomány számára, hogy nemzetközi együttműködés keretében, mintegy 10 millió euró ráfordításával, 6 éven keresztül tartó ambiciózus program indulhat Kelet-Közép-Európa késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálatára.

    histogenes wien 2020februar18A projekt hivatalos központi megnyitó eseménye 2020. február 18-án volt Bécsben. Budapesten 2020. február 26-án szerdán 18 órakor az ELTE BTK Kari tanácstermében várják az érdeklődőket a „Diszciplínák párbeszéde beszélgetéssorozat” keretében, ahol bemutatkozik a HistoGenes projekt. A beszélgetés résztvevői Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet igazgatója, a HistoGenes projekt egyik témavezetője, valamint Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, az ELKH BTK Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratórium laborvezetője és Mende Balázs Gusztáv antropológus, az ELKH BTK Régészeti Intézet témacsoport-vezetője.

     

     

    Avarok és szlávok – nemzetközi konferencia Vinkovciban

    vinkovci megnyito2020. február 6. és 8. között Vinkovciban került megrendezésre az „Avari i Slaveni” (=Avarok és szlávok) című nemzetközi régészeti konferencia. Az azonos című zágrábi régészeti kiállításhoz kapcsolódó konferencia témája az Avar Kaganátus perifériájának kutatása volt, különös tekintettel annak északi és déli peremterületeire. A konferenciát szervező Anita Rapan Papeša (Gradski Muzej, Vinkovci) jelentős munkáját nemcsak a résztvevők számos országot felölelő széles köre, hanem a nagyszámú, adatokban igencsak gazdag előadás is tanúsította.
    A kezdőhangot Falko Daim adta meg nyitó előadásában, amelyet az átfogó problémák iránti érzékenység és az avar temetők értékelésében felvethető, felvetendő új nézőpontok megfogalmazása iránti igény jellemzett. A horvát régészet képviseletében a korszak kutatásában jeles kollégák többsége megjelent, továbbá jelen volt és előadást tartott számos szerb, szlovák, cseh, osztrák és német kolléga. A magyar régészet új eredményeit több kolléga, illetve kutatócsoport is áttekintette. Személyes jelenlétével Blay Adrienn, Samu Levente, Gulyás Bence, valamint – intézetünkből – Langó Péter és Takács Miklós segítette a mindvégig szakmai keretek között maradó, jó hangulatú eszmecserét, adott esetben egy-egy vitát. Igencsak örvendetes volt, hogy a részt vevők többsége a fiatalabb korosztályba tartozott, így a vinkovci konferencia a szakmai utánpótlás meglétét is tanúsította.
    A konferencia zárónapján, 2020. február 8-án a résztvevők Zágrábba látogattak, hogy közösen vegyenek részt az „Avari i Slaveni” című kiállítás ünnepélyes bezárásán a zágrábi Régészeti Múzeumban (=Arheološki muzej u Zagrebu). Az „Avari i Slaveni” című konferencia előadásait a szervezők egy önálló kötetben fogják közre adni.

    1. Változó tradíciók — Előadások egy új NKFIH projekt kezdetén
    2. EAA 2020 Budapest — Jelentkezési határidő: 2020. február 17.
    3. „Trans lacum Pelsonem” — tanulmányok a Kis-Balaton régió és Nyugat-Magyarország őskori történetéről
    4. Mobilitás és az izotópok – a bronzkori Európa kapcsolatrendszereinek feltérképezése egy új együttműködés keretében

    Page 7 of 44

    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    1. You are here:  
    2. Home

    Copyright © 2013–2021. All rights reserved.
    Sitemap

    BTK Facebook BTK Videotorium BTK Instagram