2016. március 10-én jelent meg a PLoS One folyóiratban a "Maternal Genetic Composition of a Medieval Population from a Hungarian-Slavic Contact Zone in Central Europe" című tanulmány. A nyitrai, komáromi és budapesti genetikus és régész kutatók közös munkája a 9–12. századi magyar-szláv kontaktzóna anyai DNS-állományát elemezi. Nyitra-Sindolka és Csekej lelőhelyek temetkezéseit az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában vizsgálták közösen, hozzájárulva a régió történeti korú népességei anyai ági összefüggésrendszerének eredményes rekonstrukciójához. A munka fontos alapadatokkal szolgál a Kárpát-medence középkori népességeinek mitokondriális DNS vizsgálataihoz is.
A vizsgált populáció anyai génállománya közel áll a mai európaiakéhoz, továbbá a már korábban vizsgált, a környező területeken élt kora középkori langobárd, középkori magyar és szláv populációkhoz. Igy annak szláv–magyar összetett volta genetikai adatokkal is megerősítést nyert, jól alátámasztva a régészeti leletanyagból levont következtetéseket. A vizsgálatokat a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Botanika és Genetika Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a komáromi Selye János Egyetem kutatóinak együttműködésével Budapesten végezték, szlovák kutatási pályázat (VEGA) és az MTA BTK Régészeti Intézet támogatásával. A cikk első szerzője a nyitrai egyetem PhD-ösztöndíjas kutatója, Csáky Veronika, társszerzői Szécsényi-Nagy Anna, Csősz Aranka, Nagy Melinda, Gabriel Fusek, Langó Péter, Miroslav Bauer, Mende Balázs Gusztáv, Pavol Makovický és Mária Bauerová .
Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2016. március 22-én, kedden 11 órakor a "The Late Copper Age cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s excavations (1967, 1969–1972)" című kötet bemutatójára.
Köszöntőt mond: Benkő Elek, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet bemutatja: Raczky Pál egyetemi tanár, ELTE BTK Régészettudományi Intézet. A pilismaróti és a további rézkori kutatásokat a kötet szerzője, Bondár Mária tekinti át.
A meghívó itt tekinthető meg.
2016. március 4-én tartottuk a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, az MTA BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében a közelmúltban megjelent “Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei” korpuszsorozat 9. kötetének bemutatóját, melynek tudományos jelentőségét a sorozatszerkesztők, Kovács László és Révész László vázolták.
A rendezvényen részt vett dr. Patay Pál, a magyar régészet doyenje, akinek tiszalúc-sarkadi ásatásán, egy erődített rézkori telep feltárása során került elő az a 11. századi temető, amely Kovács László ásató és feldolgozó munkája nyomán jelen munka gerincét képezte.
A megbeszélések érintették a korszerű természettudományi vizsgálati módszerek fontosságát, egyben a régebbi kutatások (így a Lengyel Imre-féle paleoszerológiai elemzések) revíziójának a szükségességét is. A korpusz-sorozat az utóbbi években látványosan felívelő szakaszba jutott a munkában részt vevő intézmények közös munkája nyomán, a szerkesztők idén nyárra várják a jubileumi, 10. kötet megjelenését.
Sok szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a hosszú hétvége után, március 16-án szerdán, 10.15-kor Intézetünk tanácstermébe. A "Yamnaya IMPACT" nemzetközi kutatócsoport tagjai Piotr Włodarczak, a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársa és Volker Heyd, a bristoli egyetem oktatója a Kr. e. 4–3. évezredben végbement, ma már az archeogenetikai kutatások alapján is valószínűsíthető változásokról, migrációkról, az indoeurópai nyelvek kérdéséről, azok régészeti vetületéről tartanak előadást.
A részletes program és meghívó itt található.
Szeretettel köszöntjük a március 6-án 88. születésnapját ünneplő Kalicz Nándort az őskor kutatásának máig meghatározó, immár gyémántdiplomás kutatóját.
Hosszan tartó jó egészséget és töretlen munkálkodást kívánunk Nándi bácsinak!
Page 38 of 44