Az MTA BTK Régészeti Intézet és az Archaeolingua Alapítvány tisztelettel vár minden érdeklődőt új kiadványának bemutatójára.
A Hereditas Archaeologica Hungariae sorozat első köteteként jelenik meg
Vida Tivadar: Késő antik fémedények a Kárpát-medencében. Gazdagság és hatalom a népvándorlás korában / Late Antique Metal Vessels in the Carpathian Basin. Luxury and Power in the Early Middle Ages
című munkája.
A rendezvényre az MTA BTK Régészeti Intézet tanácstermében (1014 Budapest, Úri utca 49.) 2016. május 17-én, kedden 14 órától kerül sor.
Köszöntőt mond Benkő Elek akadémikus, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet bemutatja Bálint Csanád akadémikus.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Huszonhat kiemelkedő kutató lett az MTA új levelező tagja az Akadémia 187. közgyűlésének első napján megtartott szavazás eredményeként. Rendes taggá harmincegy, külső taggá huszonhárom, tiszteleti taggá pedig tizenegy tudóst választottak az akadémikusok.
A Filozófiai és Történettudományok Osztálya új levelező tagja lett Intézetünk igazgatója Benkő Elek.
Szívből gratulálunk!
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a régészeti örökség védelme érdekében végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként Kovács Gyöngyinek, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársának és igazgatói megbízottjának Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat adományozott.
Kollégánknak szeretettel gratulálunk!
2016. április 4-8 között Intézetünk négy munkatársa (Bajkai Rozália, Merva Szabina, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence) egy OTKA projekt („Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8–11. században”) keretében terepi munkálatokon vett részt Hajdúnánás Mácsi-dűlő nevű határrészében. A lelőhelyet az M3-as autópálya építését megelőző régészeti ásatások során tárta fel az ELTE BTK Régészettudományi Intézete 2005-ben, Sebők Katalin és V. Szabó Gábor vezetésével. Egy késő avar kori település mintegy 60 objektuma került elő (félig földbemélyített gödörházakkal, tárolóvermekkel, szabadban álló kemencékkel és egy kúttal), melynek feldolgozását Bajkai Rozália egyetemi szakdolgozatában végezte el.
Jelen kutatásunk célja a regisztrált és részben feltárt késő avar kori település kiterjedésének pontosabb lokalizálása, valamint intenzitásának megállapítása volt. Összesen 117,76 hektár területet jártunk be, melyből 10,35 ha területen Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence magnetométeres felmérést is végzett az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel. A sikeres méréseknek köszönhetően a település eddig ismeretlen területeiről nyertünk információkat. A magnetométeres adatok tükrében az extenzív terepbejárást kiegészítettük 5,021 hektárnyi terület intenzív terepbejárásával, így még árnyaltabb lett a korabeli megtelepedés képe.
A terepbejárások során nagy segítségünkre volt Bálint Marianna (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény) és Bacskai István is, közreműködésüket ezúton köszönjük meg.
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjakat adományozott. A díjazottak között köszönthetjük Bálint Csanád akadémikust is. Bálint Csanád régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa, kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként kapta meg a díjat.
Ugyancsak március 15-e alkalmából vehette át Bondár Mária a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát.
Szívből gratulálunk az elismerésekhez!
Page 37 of 44