Terepbejárás és magnetométeres felmérés Hajdúnánás határában

2016. április 4-8 között Intézetünk négy munkatársa (Bajkai Rozália, Merva Szabina, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence)  egy OTKA  projekt („Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8–11. században”) keretében terepi munkálatokon vett részt Hajdúnánás Mácsi-dűlő nevű határrészében. A lelőhelyet az M3-as autópálya építését megelőző régészeti ásatások során tárta fel az ELTE BTK Régészettudományi Intézete 2005-ben, Sebők Katalin és V. Szabó Gábor vezetésével. Egy késő avar kori település mintegy 60 objektuma került elő (félig földbemélyített gödörházakkal, tárolóvermekkel, szabadban álló kemencékkel és egy kúttal), melynek feldolgozását Bajkai Rozália egyetemi szakdolgozatában végezte el.
Jelen kutatásunk célja a regisztrált és részben feltárt késő avar kori település kiterjedésének pontosabb lokalizálása, valamint intenzitásának megállapítása volt. Összesen 117,76 hektár területet jártunk be, melyből 10,35 ha területen Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence magnetométeres felmérést is végzett az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel. A sikeres méréseknek köszönhetően a település eddig ismeretlen területeiről nyertünk információkat. A magnetométeres adatok tükrében az extenzív terepbejárást kiegészítettük 5,021 hektárnyi terület intenzív terepbejárásával, így még árnyaltabb lett a korabeli megtelepedés képe.
A terepbejárások során nagy segítségünkre volt Bálint Marianna (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény) és Bacskai István is, közreműködésüket ezúton  köszönjük meg.

Hét nap alatt Kakucs körül

2016. február elején folytatódott a közép-magyarországi régió bronzkori településhálózatát vizsgáló terepmunka. Ezúttal a nemzetközi együttműködésben feltárt Kakucs-Turján mögött lelőhely körüli több mint 900 hektáros terület extenzív terepbejárására került sor. Az előzetes eredmények alapján számos új, az őskortól a kora újkorig keltezhető lelőhely azonosítása mellett a térség bronzkori, az egykori vízjárta természetes környezethez alkalmazkodó településhálózatának új elemeit sikerült megismernünk. Az adatok kiértékelése a következő hónapok feladata.

A kutatás az MTA BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoport településkutatási programja keretében valósul meg.

Kovács Gyöngyi Schönvisner-díjat kapott

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a régészeti örökség védelme érdekében végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként Kovács Gyöngyinek, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársának és igazgatói megbízottjának Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat adományozott.

Kollégánknak szeretettel gratulálunk!

Akadémiai Ifjúsági Díj 2016 – Bollók Ádám elismerése

Bollók Ádám kollégánk 2016. február 23-án az MTA főtitkárától, Török Ádám akadémikustól Akadémiai Ifjúsági Díjat vett át. Bollók Ádám a honfoglalás kori ornamentika új szemléletű, fontos monográfiáját írta meg („Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez”, Budapest, 2015., MTA BTK Régészeti Intézet kiadása), ezenkívül eredményesen kutatja a késő antik kortól a 10. századig terjedő időszakot is, tagja a Seuso-kincset feldolgozó munkacsoportnak.

Az elismeréshez szívből gratulálunk!