Téma |
A középkori Kárpát-medence környezettörténete |
Futamidő |
2014–2019 |
Témavezető |
|
Összegzés |
A pályázat interdiszciplináris együttműködés keretében új területekre terjesztette ki a középkor környezettörténeti kutatását. Ennek fontos forrásai az egykori, feltöltődött tavak és árokmedrek üledékéből mintát szolgáltató geológiai fúrások voltak. Ezek két területen sűrűsödtek, egyrészt a mai Magyarország központi régiójában, a Pilis-hegység területén, másrészt a hasonló kutatásokból eddig alapvetően kimaradt Erdélyben. A Pilis-hegység kolostoraikoz tartozó halastavak fúrásával e kolostorok és előzményeik korai történetéhez, használatuk végső periodusaihoz nyertünk fontos adatokat, illetve körvonalazhattuk a középkori pilisi erdők összetételét és ennek változásait. Az erdélyi fúrások új adatokat szolgáltattak a sókitermelés történetéhez, a magasabban fekvő, erdős területek irtásához, a lombhullató és a tűlevelű fák viszonyához és a középkori-kora újkori klíma történetéhez. Az egész Kárpát-medence területén 137 feldolgozott üledékgyűjtő hely adataira támaszkodva az elmúlt kb. 1300 év gabonatermesztéséről pollenalapú rekonstrukciós javaslat készült. A projekt jelentős új eredményeket hozó kutatási területe volt a középkori állatcsont-anyag vizsgálata. A középkori Kárpát-medence házi- és vadászott állatainak sajátosságairól átfogó munka született, 192 feldolgozott lelőhely adatai alapján. A projekt eredményeit összefoglaló, interdiszciplináris tanulmánykötetben jelentetjük meg. |
Kutatócsoport tagjai |
Gál Erika, Gulyás Sándor, Jakab Gusztáv, Kvassay Judit, Misi Dávid, Náfrádi Katalin, Nógrády Árpád, Orosz Krisztina, Kovács Gyöngyi, Sávai Szilvia, Sümegi Balázs, Sümegi Pál, Torma Andrea, Töviskes Rita Judit, Zatykó Csilla |
