+36 1 224 6700   

MTA Kiváló Kutatóhely

BTK Régészeti Intézet

 

Kedves Olvasóink!

Havonta frissülő könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.

A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.

 

  

Embassies negotiations gifts

  

Juraj Pavúk, Aneta Bakamska ; mit einem Beitrag von Elka Christova Anastasovar: Die neolithische Tellsiedlung in Gălăbnik

Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2021
Sorozat: (Mitteilungen der Prähistorischen Kommission/Österreiche Akademie der Wissenschaften 91)
Raktári jelzet: R-40.323/2021
Nyelv: Német

In diesem Buch werden erstmals die Ergebnisse der langjährigen Ausgrabungen der frühneolithischen Tellsiedlung Gălăbnik im Struma-/Strymontal in Westbulgarien in vollem Umfang dargelegt und ausgewertet. Am Tell wurden insgesamt zehn Bauhorizonte der Gălăbnik-Gruppe der Protostarčevo-Kultur und der klassischen Starčevo-Kultur stratifiziert belegt. Nach der Beschreibung und Klassifikation der Befunde und Funde wird die Stellung der Tellsiedlung im Neolithikum des Zentralbalkans untersucht und festgelegt. Des Weiteren werden die vier Regionalgruppen der Protostarčevo-Kultur wie auch die Starčevo-Kultur selbst kulturchronologisch und territorial neu betrachtet und gegliedert. Abschließend werden Fragestellungen zur Genese und Chronologie der neolithischen Kulturen in Südosteuropa behandelt.

For the first time, this book presents the entire results of the long-term excavations at the Early Neolithic tell site Gălăbnik in the Struma/Strymon Valley in western Bulgaria. At the tell, a total of ten building horizons of the Gălăbnik group of the Protostarčevo culture and the classical Starčevo culture were documented. After the description and classification of the features and finds, the position of the tell settlement within the Neolithic of the Central Balkans is investigated and defined. In addition, the four regional groups of the Protostarčevo culture, as well as the Starčevo culture itself, are culturally and territorially re-examined and re-structured. Finally, the authors deal with questions on the genesis and chronology of the Neolithic cultures in Southeast Europe.


Embassies negotiations gifts

  

Zephyrus: Revista de arqueologia y prehistoria : Cronica del Seminario de Prehistoria, Arqueologia y de la Seccion Arqueologica del Centro de Estudios Salamanticos

Salamanca :  Universidad de Salamanca, Faculdad de Filosofia y Letras, 2021
Nyelv: Spanyol

 

 

 


Embassies negotiations gifts

  

Robert Gindele ; with contributions of Claudia Radu, Georgeta El Susi: The Gepidic settlement and cemetery from Carei-Bobald

Nyíregyháza, Satu Mare: Jósa András Múzeum, 2020
Raktári jelzet: R-40.336/2021
Nyelv: Angol

 

 

 


Eurasian empire in antiquity

  

B. Bavant et V. IvaniševicCaričin Grad. IV, Catalogue des objets des fouilles anciennes et autres études

Rome, Belgrade: École française de Rome et Institut archéologique de Belgrade, 2019
Sorozat: Collection de l'École française de Rome 75/4
Raktári jelzet: feldolgozás alatt
Nyelv: Francia

Caričin Grad est un site archéologique bien connu de Serbie, qui correspond selon toute vraisemblance à Iustiniana Prima, la ville fondée par l’empereur Justinien Ier près de son lieu de naissance. Sa durée d’existence fut très brève : des années 530 aux premières décennies du VIIe siècle. La coopération franco-serbe s’y est développée depuis 1978. Le présent volume, consacré pour l’essentiel à des études de matériel, résulte de la reprise en 1997 de cette coopération qui avait été interrompue en 1991 par la dislocation de la Yougoslavie. La nouvelle équipe franco-serbe qui se mit alors au travail se donna pour objectifs non seulement d’achever les fouilles précédemment entreprises, mais aussi de publier le matériel antérieurement découvert et les travaux ponctuels restés inédits. Comme la brièveté de l’occupation du site est exceptionnelle, et qu’elle fait de Caričin Grad un point d’ancrage chronologique précieux pour toute l’archéologie de l’Antiquité tardive dans les Balkans, on a dressé un catalogue complet des objets trouvés sur le site jusqu’en 1978, qu’ils soient conservés dans les musées de Leskovac ou de Belgrade, ou attestés seulement par les anciens inventaires. Ce catalogue, classé selon les fonctions des objets, constitue le premier chapitre du livre. Le chapitre II présente les résultats de la fouille de l’église double de la Ville Basse, effectuée en 1964-1965, en renouvelant la mise en phases et en offrant une documentation graphique sérieuse. Le chapitre III étudie pour la première fois un petit lot de céramiques qui fut découvert en 1975-1977 dans la partie sud de la Ville Haute et qui présente un grand intérêt, car il atteste dans ce secteur une réoccupation sporadique, probablement de nature domestique, aux Xe et XIe siècles. Enfin le chapitre IV ouvre sur les perspectives d’avenir : il s’agit de la première étude sur la provenance des marbres utilisés dans la décoration architecturale des bâtiments publics de Caričin Grad, avec recours à des analyses pétrographiques et géochimiques.


Artisans of empire

Bíró Gyöngyvér, Pintér-Nagy Katalin, Szebenyi Tamás (szerk.): Új nemzedék: a szegedi Régészeti Tanszék tehetséggondozásának elmúlt évtizedei: Ünnepi kötet B. Tóth Ágnes, Kulcsár Valéria, Vörös Gabriella és Wolf Mária tiszteletére

Sorozat: ( Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről 7)

Raktári jelzet: 49.121 R-40.339/2021
Nyelv: Magyar

Tartalomjegyzék

 

 



Les sogdiens en chine

  

B. Szabó János, Sudár Balázs  (szerk.): Az Árpád-ház nyomában
Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont 2021
Sorozat:  (Források és tanulmányok 5)
Raktári jelzet: feldolgozás alatt
Nyelv: Magyar

Sudár Balázst és B. Szabó Jánost szoros szakmai barátság és sok közös gondolkodás kapcsolja össze, nem meglepő hát, hogy egy idő után közös publikációkkal is a nyilvánosság elé léptek. Önálló és közös írásaikat ugyanaz a két dolog jellemzi: 1. az elődöknek járó köteles tisztelet mellett sem riadnak vissza a tudományos status quo, az évtizedeken át megingathatatlannak bizonyult paradigmák megkérdőjelezésétől; 2. a magyarok korai történetét visszahelyezik abba a keretbe, amelyben az egyedül értelmezhető: a lehető legszélesebb értelemben felfogott sztyeppetörténetbe. A téma természetéből kifolyólag nem állítható, hogy minden érintett problémát végérvényesen megoldottak volna, vagy hogy minden ötletük időtállónak bizonyul majd. Annál is kevésbé, mert ők maguk sem ezzel az igénnyel lépnek fel. Valójában a megközelítésmódjuk: a megcsontosodott tételek alapos körüljárása, újragondolása, a bizonyítékok gondos mérlegelése, korábban elhanyagolt összefüggések figyelembevétele és számos új ötlet felvetése teszi írásaikat izgalmassá és megkerülhetetlenné. Az a szemléletmód, mely szerint a magyarság korai története nem magyar belügy, hanem Eurázsia történetének szerves része, és nemzetközileg releváns tudományos kérdés. kevesebbeleken, fogalmazványokon, rendeleteken, városkönyvi bejegyzéseken keresztül mutatja be az olvasónak a külkereskedelem-történet változatos képét az Árpád-kortól a Zsigmond kor végéig tartó évszázadokban.


Military culture China

 

Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár V (1373-1389) - Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez

Budapest:  Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021
Sorozat: (Humaniórák)
Raktári jelzet: R-40.027/2021
Nyelv: Magyar

Abból a felismerésből kiindulva, hogy az erdélyi múlt régi forrásai csak nemzetközi munkamegosztással tárhatók fel, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára teret biztosít kiadványai sorában a magyar kutatás ilyen eredményeinek közzétételére. Ezzel a sorozatával a középkori erdélyi vajdaság okleveles forrásainak kritikai számbavételét kezdte el, amit - az elképzelés szerint - idővel a fejedelemség, majd a nagyfejedelemség történetének legfontosabb egyéb iratanyaga követne. E középkori regesztakötetek a különböző országokban fennmaradt, eddig közöletlen és közzétett erdélyi vonatkozású teljes okleveles anyagról, valamint az azzal kapcsolatos magyar és külföldi forráskritikai irodalom egészéről kívánnak tájékoztatni; a már közölt és eddig ismeretlen oklevelekről egyaránt magyar nyelvű kivonatokban, a határjárásokat és a legfontosabb egyéb részleteket eredeti latin szövegükben adva vissza. A kötetek használatát mindenre kiterjedő név- és tárgymutató, valamint a regesztázott források DL- és DF-jelzeteinek felsorolása segíti elő.


Military culture China

  

Fodor Gábor: Magyar tudomény és régészet az Oszmán Birodalomban - A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története
Budapest:  Bölcsészettudományi Kutatóközpont 2021
Sorozat: (Magyar Történelmi Emlékek)
Raktári jelzet: feldolgozás alatt
Nyelv: Magyar

Hosszú évtizedekre visszanyúló tervezgetést követően hivatalosan 1916. november 21-én alakult meg a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet, amely a történelemkönyvekbe így az intézményesített magyar kultúrdiplomácia első külföldi intézeteként vonult be. A szervezet működése elé nagy elvárásokkal tekintett politikus, tudós, műgyűjtő és amatőr keletkutató egyaránt. A különös idő-pontválasztásban persze nagy szerepe volt a háború adta lehetőségeknek, így az 1880-as évektől egyre inkább kelet felé forduló magyar politikai, gazdasági és tudományos érdeklődés, a turanizmus és az ezekkel együtt megjelenő kolonialisztikus elképzelések végre szabad utat kaptak a négy császár szövetsége által. Bár az intézeti munka megkezdését pártállástól függetlenül mindenki üdvözölte, egészen az utolsó percekig nem döntötték el, hogy mikor, milyen profillal, pontosan hol és hogyan történjen meg a régóta vágyott keleti magyar kulturális térfoglalás. Mindezen nehézségek azonban eltörpültek ahhoz képest, ami a maroknyi ösztöndíjasra várt az elkövetkező másfél évben.
Miért pont Konstantinápolyra esett a választás, és miért éppen a világháború során? Milyen egyéb tervek léteztek a keleti magyar kulturális térfoglalásra, és kik álltak ezek mögött a tervek mögött? Történeti vagy régészeti intézet jött létre a török fővárosban, és miért éppen Hekler Antal lett az igazgató? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ eddig feltáratlan levéltári források és személyes dokumentumok segítségével, emellett igyekszik minden eddiginél részletesebben bemutatni e részben ismeretlen kultúrdiplomáciai kaland jelentőségét, valamint későbbi hatásait.


Military culture China

  

Mysteries of Migrations

Sankt Petersburg, Kisinyov, Odessa, Bukarest 2020
Sorozat: (Stratum plus. 2020. No6)
Raktári jelzet: R-40.027/2021
Nyelv: Angol

Tartalomjegyzék