Uncategorised
- Részletek
- Találatok: 4521
Kutatási téma | Támogató | Futamidő | Vezető kutató | Résztvevő intézeti kutató |
---|---|---|---|---|
Az anyagi kultúra változó horizontjai: a mindennapi és szimbolikus tevékenységek színtereinek vizsgálata a késő rézkori települések leletanyagának többszintű értelmezésével | NKFI K 129332 | 2018–2022 | Fábián Szilvia – MNM-RÖG | Marton Tibor |
Változó tradíciók. Kerámia stílus, előállítás és használat tér és időbeli mintázatai a Kr.e. 6. évezred második felében a Délkelet-Dunántúlon és a környező régiókban | NKFI K 132663 | 2019–2023 | Marton Tibor – BTK RI |
Oross Krisztián, |
Építészet és társadalom a Kr. e. 5. évezred első felében a Kárpát-medence nyugati felén | Bolyai János Kutatási Ösztöndíj | 2020–2023 | Osztás Anett – BTK RI | |
Újkőkori tellek és környezetük az Alsó-Tisza-vidéken Kr. e. 5000-4500 között | NKFI K 135073 | 2020–2024 | Raczky Pál – ELTE | Bánffy Eszter |
A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése | NKFI 128413 | 2018–2022 | Bondár Mária – BTK RI |
Jakucs János, |
Kutatások Ságvár késő római erődjében – Az 1971–1979. évi feltárások régészeti anyagának közzététele | NKFI K 128237 | 2018–2023 | Horváth Friderika – BTK RI | |
Életmód-stratégiák a hun és gepida kori Kárpát-medencében | NKFI NN 128035 | 2018–2022 | Rácz Zsófia – ELTE | Masek Zsófia |
Hun kori sírkerámia a Kárpát-medencében | Bolyai János Kutatási Ösztöndíj | 2019–2022 | Masek Zsófia – BTK RI | |
Interregionális kapcsolatrendszerek a Kárpát-medence keleti részén a Gepida Királyság korában | Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Felsőoktatási fiatal oktatói, kutatói ösztöndíj (ÚNKP-20-5-ELTE-477) |
2020–2021 | Masek Zsófia – BTK RI | |
Seuso Kutatási Projekt | Miniszterelnökség | 2014– | Bollók Ádám | |
A magyarországi népvándorlás kori leletanyag feldolgozása és kiadása | NKFI K 120486 | 2016–2021 | Vida Tivadar – ELTE, BTK RI | |
HistoGenes – közép-európai korai középkori népességek archeogenetikai és izotópkémiai vizsgálata |
ERC Synergy Grant ID: 856453 |
2020–2026 | Vida Tivadar – ELTE, BTK RI | Bálint Csanád (tud. tanácsadó), Benkő Elek (tud. tanácsadó), Bollók Ádám, Csiky Gergely, Mende Balázs Gusztáv, Szőke Béla Miklós |
A Tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései | NKFI K 128880 | 2018–2022 | Nagy Balázs – ELTE | Csiky Gergely |
Kína, Bizánc és a sztyeppei népek a 6-10. században: a kapcsolatok néhány kulturális aspektusa | NKFI K 135932 | 2020–2024 | Bálint Csanád – BTK RI | |
Egy határrégió élete a magyar államalapítás korában. A Mosoni síkság kora Árpád-kori települései, életmódja a környezeti adottságok tükrében | NKFI K 132030 | 2019–2023 | Takács Miklós – BTK RI | Langó Péter |
Árpád-ház Program V.1. részprojekt: Árpád-kori magyarság embertani-genetikai képe | EMMI 39509/2018/KFSZ | 2018–2023 | Mende Balázs Gusztáv – BTK RI |
Benkő Elek |
- Részletek
- Találatok: 2941
Osztályvezető:
Munkatársak:
Ba Zsuzsanna (restaurátor), Darázsy Beatrix, Füredi Magda (adattáros), Réti Zsolt (grafikus), Sternád Vilmos (adattáros), Varga Zsóka (grafikus)
Az osztály kiemelt célja az Adattár muzeális értékű archív anyagainak szakszerű tárolása és megőrzése, az intézeti és külső kutatók részére való adatszolgáltatás mellett a hagyományos gyűjtemények teljes körű digitalizálása, az áttérés a digitális adattárolásra és keresésre.
A Grafikai Műhely a korábbi években stabilan kielégítette a publikációs minőségű igényeket. A grafikus csoport készíti az intézeti kiadványok, és a kutatók máshol megjelenő munkáinak illusztrációs anyagát. Tevékenységük sokrétű, a hagyományos eszközök és technikák használata mellett a legkülönbözőbb számítógépes programokkal dolgoznak. A kutatókkal együttműködve végzik a régészeti szakgrafikai feladatokat, kézi tusrajzokat, művészi grafikákat, 3D rekonstrukciókat, és animációs megjelenítéseket egyaránt készítenek.
A Restaurátor Műhely feladata az intézet ásatásaiból, leletmentésekből vagy más külső intézményekkel történő megállapodás révén az intézetbe kerülő leletanyagok szakszerű állagmegóvása, helyreállítása és dokumentálása. A Műhely jelenlegi minimális létszáma, jó képzettsége és felszereltsége a szilikát-restaurálás terén pillanatnyilag elfogadható, a fémrestaurálásra alkalmas műhelyrész és a röntgenlabor azonban tovább bővítendő.
- Részletek
- Találatok: 3740
Osztályvezető:
Munkatársak:
Bálint Csanád, Benkő Elek, Berta Adrián, Bollók Ádám, Csikiné Kolláth Ágnes, Csiky Gergely, Gabler Dénes, Horváth Friderika, Kolláth Ágnes, Kovács Bianka Gina, Kovács Gyöngyi, Kovács László, Langó Péter, Masek Zsófia, Patay-Horváth András, Szőke Béla Miklós, Takács Miklós, Vida Tivadar, Zatykó Csilla
A klasszikus görög régészetet – korábbi kutatási előzményekre építve – a Peloponnészosz és a klasszikus görög templomépítészet vizsgálata képviseli.
A római provinciális régészetben a késő római belső erődök (Fenékpuszta és Ságvár) kutatása került előtérbe. Fenékpuszta esetében a lipcsei Leibniz Institute für Geschichte und Kultur des östlichen Europa (GWZO)-val együttműködésben a lelőhely késő antik és népvándorlás kori kerámiaanyagának értékelése folyik. A ságvári erőd kutatását egy NKFI program támogatja: a korábbi ásatások feldolgozásának lezárása 2023-ra várható. Az erődök és a települések kutatása a dél-dunántúli késő antik temetők rítusának elemzésésével egészül ki, melynek fókusza a provinciális lakosság és a barbár oikumené viszonyára irányul.
Az Intézet munkatársai a CsFK, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum mellett részt vesznek a Seuso-kincs modern elemzését célul kitűző kutatási program megvalósításában. Az Intézet munkatársa által vezetett művészettörténeti kutatás a Római Birodalom egészének összefüggéseiben vizsgálja a kincs ezüstedényeit. Szerepet vállal a Magyar Nemzeti Múzeumban 2020-ban megrendezésre kerülő nagy nemzetközi, késő antik ezüstkincseket bemutató kiállítás katalógusának, és a többkötetes Seuso-monográfia művészettörténeti fejezeteinek elkészítésében.
Az utóbbi években az Intézet ókori kutatásaiban nagyobb szerepet kapott a késő antik Mediterraneum vizsgálata, a késő ókori civilizációnak a barbár népekre gyakorolt hatásának megértése érdekében. Ez a kutatási irány hangsúlyosan folytatódik a jövőben is, középpontban a Fekete-tenger körüli kereskedelem feltérképezésével, a keresztény közösségek észak-balkáni és Kárpát-medencei jelenlétének vizsgálatával, illetve az egész Mediterraneumra kiterjedően a keresztény temetkezési szokások kutatásával. Az utóbbiról a következő években monográfia készül, és egy Humboldt-pályázat is benyújtásra kerül.
Átmenetileg szünetelő, hagyományos témáink közül újraindítjuk a római kori Barbaricum kutatását, különös tekintettel a szarmata és hun kori, valamint a korai germán leletanyag elemzésére. A Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködve zajlik a múzeumi Barbaricumi Gyűjtemény katalógusának előkészítése, folytatódik az alföldi szarmata temetőtípusok roncsolásmentes kutatása, a Kárpát-medencei hun kori sírkerámiák vizsgálata, az MNM-mel együttműködésben a hun kori öntött fémüstök kutatása eurázsiai kitekintésben, valamint a tiszapüspöki gepida kori temető feldolgozása. E kutatásokat egy Bolyai-ösztöndíj és egy NKFI-pályázat támogatja.
A népvándorlás kor népességtörténete szempontjából döntő jelentőségű az Európai Kutatási Tanács (ERC), az “HistoGenes: Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400–900 AD” című 10 millió eurós támogatással frissen megnyert projektje (Synergy Grant), amelyben az ELTE kedvezményezett partnereként részt vesznek az Intézet régészei, illetve az Archeogenetikai Laboratórium munkatársai. A hat éves program Kelet-Közép-Európa késő antik és kora 5 középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálatára koncentrál. Az Archeogenetikai Laboratóriumban folyik a genetikai minták előkészítése, részleges vizsgálata és elemzése. Az osztály tagjainak feladata lesz több fontos germán és avar temető (Budakalász, Szólád) multidiszciplináris feldolgozása.
Az Intézet folytatja szerepvállalását a népvándorlás kor leletanyagának szisztematikus, korpusz-szerű kiadásában (Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae és Monumenta Avarorum Archaeologica, együttműködésben a Magyar Nemzeti Múzeummal). Az avar kor különböző leletcsoportjainak és problémáinak kutatása az osztály munkájának szerves részét képezi. A freiburgi egyetemmel együttműködésben két doktori disszertáció publikálása várható a Kárpát-medence 6–8. századi mediterrán kapcsolatairól, illetve a kora- és közép avar kori övgarnitúrákról. Bolyai Kutatási Ösztöndíj keretében zajlik az avar–bizánci háborúk régészeti emlékeit összegző és értelmező kutatás. Újabb eredmények várhatók a kengyel európai megjelenéséről és elterjedéséről eurázsiai kitekintésben, és több avar kori temető fegyverleleteinek feldolgozása folyamatban van.
A zalavári Karoling kori központ kutatásában a lassan lezáruló feltárásokat szisztematikus feldolgozó munka követi, ami által a lelőhely (és a Karoling kori Dunántúl) jól beilleszthető lesz a 9. századi Európa történeti kontextusába. Ennek részeként 2020 folyamán magyar monográfia jelent meg a Karoling kori Pannónia történetéről, amelynek német nyelvű megjelentétetése is folyamatban van. Az Árpád-ház program keretében német nyelvű monográfia jelenik meg a zalavár-rezesi lelőhelyről, és 2022-re befejeződik a zalavár-várszigeti Hadrianus- és Máriatemplom körüli temetők feldolgozása.
Az osztály tevékenységének másik súlypontja a honfoglalás és az államalapítás korától a kora újkorig, a 17–18. század fordulójáig terjedő időszak régészeti kutatása, kiegészítve az írott és kartográfiai forrásokkal, továbbá az egyre nagyobb jelentőségű természettudományi vizsgálatokkal (kormeghatározás, életmód és táplálkozás, környezettörténet). Fontos tudományos cél marad a magyar honfoglalás korától a kora Árpád-korig terjedő időszak temetőit bemutató korpusz-kötetek összeállítása és kiadása, az Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke együttműködésében (“Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei”). A munka NKFI-támogatással zajlik 2020-ig, kiegészítő publikációs támogatással az Árpád-ház Program részéről. Előkészületben van több kötet (Alsó-Maros-völgy, Somogy megye, Hajdú-Bihar megye II.), ezek kiadásának finanszírozása még megoldandó feladat.
A késő középkori és kora újkori kutatások regionális, tágabb Kárpát-medencei, illetve európai kitekintésben, különböző kutatási témák köré formálódva valósulnak meg. A dunántúli kutatások egyik része a Pilist vizsgálja. A Pilis-hegység középkori királyi udvarházainak, és a rájuk épült, királyi alapítású kolostorok régészeti maradványainak feldolgozása az Árpád-ház Program keretében zajlik 2022-ig. A pilisi ciszterci monostort közlő monográfiát követi a dömösi prépostság, a pililisszentléleki és a kesztölcklastrompusztai pálos kolostor emlékeinek monografikus feldolgozása, ezzel együtt a Medium Regni történeti-régészeti értékelése.
A Dél-Dunántúlon, főként a Dráva menti Barcs és Berzence térségében folytatott középkori és oszmán kori vár-, település- és tájrégészeti, környezettörténeti komplex kutatások kiegészítése után elkészül az eredményeket összegző második angol nyelvű, a régészeti eredményeket összefoglaló kötet (2021-ig).
A dunántúli középkori és kora újkori várak kutatása intézeti munkatárs vezetésével a következő években Dombóvár-Gólyavár feltárására, valamint az említett vár és a Nemzeti Várprogramban szereplő csókakői vár emlékanyagának feldolgozására összpontosít, az eredmények közzététele a szóban forgó periódusban beadandó pályázatok sikerétől is függ.
A középkori Székelyföld kutatása az Intézetben hosszú projekt-előzményekre tekint vissza, nagyobb, összefoglaló munkák után 2020-ban megjelenik a székely írás (“rovásírás”) 6 középkori és kora újkori emlékeinek korpusza, és elkészül – a BTK Történettudományi Intézettel együttműködve – a Székelyföld történetét bemutató angol nyelvű kötet (2021).
A középkori Kárpát-medence környezetrégészeti kutatásának új eredményeiről 2020-ban tanulmánykötet készül (termőföld és legelők, erdő, víz, nyersanyagok hasznosítása, gabonatermesztés, házi- és vadászott állatok, klíma-kérdések). A régészeti adatok kulcsfontosságúak a történeti vízszint-ingadozások és vízszabályozások vizsgálatában (régészeti korú gátak, árkok, kutak), valamint az archaikus technológiák rekonstrukciójában.
A tájrégészeti kutatásoknak a következő évekre tervezett szűkebb helyszíne a Közép-Tisza-vidék és a Körösök vidéke, ennek megvalósítása a pályázati lehetőségektől is függ. A kutatócsoport továbbra is feladatának tekinti a Kárpát-medence középkori és kora újkori régészetét szisztematikusan áttekintő, kézikönyvként és oktatási anyagként is használható tanulmánykötetek szerkesztését.
Az osztály tagjai – együttműködve más intézeti osztályokkal – lehetőségeiket meghaladva folytatják a Magyarország Régészeti Topográfiája nevű program forráshiány miatt lelassult, illetve leállt munkálatait. Jelenleg, és az előttünk álló években topográfiai munkálatok három területet érintenek:
1) Csongrád megyét, ahol együttműködve a SzTE-el, az érintett múzeumokkal és kormányhivatallal folyik Hódmezővásárhely északi határának toporáfiai felmérése
2) az Árpád-ház Program keretében zajlanak a Székesfehérvár és környéke középkori emlékeit felölelő topográfiai kötet munkálatai (2021-ig)
3) a Pest megye őskori és középkori várait feldolgozó munkákat támogató NKFI-projekt lezárult, a kiegészítő munkák és a kötet szerkesztése jelenleg már pályázati forrás nélkül készül, lezárása 2021-ig várható, őskoros kollégák együttműködésével.
E munkák jelentős, a nagyberuházások előtt jól hasznosítható innovációs elemeket tartalmaznak, mindenekelőtt a roncsolásmentes régészeti felmérések terén (drónos felmérések, új geofizikai és térinformatikai módszerek).
- Részletek
- Találatok: 3030
Munkatársak:
Gál Erika (archeozoológia), Rácz Piroska (paleoantropológia), Mende Balázs Gusztáv (antropológia)
- Részletek
- Találatok: 3387
Osztályvezető:
Munkatársak:
Bánffy Eszter, Bondár Mária, P. Fischl Klára, Fülöp Kristóf György, Jakucs János, Jerem Erzsébet, Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella, Marton Tibor, Melis Eszter, Oross Krisztián, Osztás Anett, Szabó Nóra, Szelepcsényi Zoltán
Az Ősrégészeti osztály a Kárpát-medence központi térségében közel hét évezred történetét vizsgálja a középső kőkortól a vaskorig, széleskörű hazai és nemzetközi együttműködések keretében. Az osztály munkája során kiemelten fontosnak tartja a módszertani fejlesztést, különösen (1) az abszolút kronológiai, archeometriai és bioarcheológiai vizsgálatok, (2) a mikroregionális kutatások, valamint (3) a nagymennyiségű régi és új leletanyag feldolgozása esetében.
Az osztály középső kőkorral és újkőkorral foglalkozó kutatásainak fókuszában a Dél-Dunántúl komplex vizsgálata áll. A régió sorsdöntő fontosságú közvetítő szerepet játszott a Balkán és Közép-Európa között, európai szinten is megkerülhetetlen a korszak kutatásában. A településrégészeti kutatások felölelik a térség legnagyobb, nagy felületű ásatásokkal kutatott településeinek (Alsónyék-Bátaszék, Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő, Tolna-Mözs, Szederkény-Kukorica-dűlő) feldolgozását, ezek a munkák több pályázati cikluson átívelnek. A kutatási irányba illeszkedik több megvédett és elkészült doktori disszertáció tematikája, monografikus közlésük az elkövetkező évek fontos feladata. Különleges figyelmet érdemel az újkőkori Alsónyék-Bátaszék lelőhely-komplexum. Az ott előkerült, mintegy 2500 újkőkori temetkezés szolgáltatja a legfontosabb forrásanyagot a temetkezéssel és halottkultusszal kapcsolatos kutatásokhoz.
Az anyagi kultúra vizsgálata a klasszikus, bevett módszerek mellett, új technológiai megközelítések előtérbe helyezésével egy NKFI-pályázat keretében történik 2020–2023 között. Folytatódik egy szilárd alapokon nyugvó, regionális abszolút kronológia kialakítása. Folytatódnak a bioarcheológiai (archeogenetika, táplálkozásbiológia, mobilitás) kutatások is. A korai élelemtermelő közösségek életét bemutató sikeres pécsi kiállítást egy jelentős nemzetközi kiállítás követi (Frankfurt).
A rézkoron belül a kutatások a korszak kései időszakára koncentrálnak. A késő rézkori társadalom temetkezései régészeti és bioarcheológiai vizsgálatának alapját egy NKFI-program (2018–2022) jelenti, amely a budakalászi és pilismaróti nagy rézkori temetők komplex feldolgozását célozza, beleértve az antropológiai, patológiai, mikrobiológiai, archeogenetikai és izotópkémiai elemzéseket is. A projekt lezárásaként elkészül a kutatási eredményeket összegző monográfia kézirata, amelyet 2022-ben egy Budapesten rendezendő nemzetközi konferencián mutatnak be a résztvevők.
A késő rézkor végén/kora bronzkor elején, a Kr. e. 4/3. évezred fordulóján kelet felől az Alföldre érkező, kurgánok alá temetkező ún. gödörsíros közösségek kutatása arra mutatott rá, hogy a mai modern Európa genetikai formálódásának fontos szegmensét jelentette ez a népességmozgás. 2019–2023 között az Intézet kutatói partnerként vesznek részt egy ERC Advanced Grant programban (Yamnaya Impact), a vizsgálatok a keleteurópai sztyeppére és a mai Bulgária, Románia és Magyarország területére terjednek ki. A munka nemcsak a biorégészeti és régészeti kutatások miatt fontos, hanem kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi (ld. kunhalmok/kurgánok védelme) szempontból is. A kutatók a populációgenetikai és régészeti eredményeiket egy Nature-cikkben szándékoznak közzétenni 2021-ben.
A bronzkor kutatása 2015 óta részben a Lendület Mobilitás Kutatócsoport keretei között valósult meg, amely 2020 június végén zárult. Jelenleg nem ismert, hogyan folytatódik a program és ez alapvetően meghatározza a 2020–2023 közötti időszak tervezését, zárókötet és a többi tervezett publikáció előkészítésével és ERC Advanced Grant pályázat benyújtásával.
A bronzkor Kr. e. 2. évezredbeli populációjának vizsgálatára közel száz humán minta archeogenetikai elemzése van folyamatban, publikálásuk 2022-re várható.
A fémtárgyak (réz, bronz, arany) archeometallurgiai vizsgálata kiemelten fontos a korszak összeurópai kapcsolatrendszerének megismerésében. Az egyedülálló módon több mint száz magyarországi bronzkori réz/bronz és arany tárgyon végzett elemösszetétel és metallurgiai vizsgálatsorozat kiértékelése a 2020–2023-as időszak feladata.
A korszak településhálózatának kutatása több esetben (Benta-völgy, Kakucs térsége, Sopron vidéke, Füzesabony és Jászdózsa körzete) monografikus munkák összeállításával folytatódik.
A késő bronzkor és vaskor kutatásában új irány a korszakban megjelenő nagyméretű tömegsírok és a temetkezések vizsgálata. Az eddigi eredményeket egy elkészült PhD dolgozat tartalmazza, publikálása a következő évek feladata. A 2018-ban megkezdett széles együttműködésen alapuló késő bronzkor/kora vaskor időszakát érintő genetikai program első eredményei 2022-ben várhatóak.