A Magyarország Videós Arcképcsarnoka filmgyűjtemény interjút készített Kulcsár Gabriella régésszel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatójával életútjáról és szakmai pályafutásáról.

2024. december 19-én került sor az MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoport munkatársa, Szabó Nóra doktori disszertációjának nyilvános védésére. Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészeti Doktori Program keretében benyújtott Változás és átalakulás a középső és késő bronzkor átmeneti időszakában a Duna fővárosi szakasza mentén - Településszerkezeti elemzések a Vatya III – Koszider periódus és a korai halomsíros időszak néhány lelőhelye alapján című értekezés vitája summa cum laude eredménnyel zárult. A fokozat odaítéléséről az Intézmény Doktori Tanácsa dönt.

Új tanulmány jelent meg a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet vezetésével a Science Advances folyóiratban a népvándorláskori Kárpát-medence átfogó genetikai kutatásáról. Az interdiszciplináris kutatásban a HUN-REN BTK Régészeti Intézet mellett a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a Wigner Adatközpont munkatársai is részt vettek számos más hazai intézménnyel együtt.

A közelmúltban jelent meg két friss tanulmány Bollók Ádám kutatási projektjéhez kapcsolódóan a késő ókori közel-keleti temetkezésekről és a keresztények temetkezési hagyomány formálódásáról. A közlemények a neves Brill Kiadó Late Antique Archaeology című sorozatában és a Q1-es besorolású Journal of Late Antiquity hasábjain láttak napvilágot.

A Magyar Építészet Napja alkalmából, Kós Károly születésnapján a Pesti Vigadó dísztermében adták át az építési és közlekedési miniszter által adományozható szakmai díjakat 2024. december 16-án. A régészeti örökségvédelem érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként vehette át a Schönvisner István-díjat Hadházy Aba Gézáné Vaday Andrea, intézetünk emerita tudományos tanácsadója. Vaday Andrea több mint fél évszázada, 1973-ban kezdte meg kutatói pályáját az MTA Régészeti Intézetében, idén szeptember 7-én ünnepelte 80. születésnapját.

2024. december 9-én mutatták be a Magyarország Nemzeti Atlasza sorozat Állam és nemzet című kötetét. A Kocsis Károly akadémikus főszerkesztésében, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének gondozásában megjelent kötetben „A Kárpát-medence a honfoglalás előtt” című fejezetben Kulcsár Gabriella szerkesztésében Bollók Ádám, Horváth Friderika, Marton Tibor, Masek Zsófia és B. Tóth Ágnes közreműködésével a palelotikumtól a magyar államalapításig kaphatunk áttekintést a Kárpát-Pannon régióról. A kötet magyar és angol nyelven nyomtatott és bárki számára online változatban is elérhető.

A hosszúhetényi (Baranya vármegye) római kori villagazdaság kutatásának és rekultivációjának új lendületet adott a Nemzeti Kulturális Alap 2024-ben elnyert támogatása. Ennek segítségével a Dombay-féle ásatások hitelesítésén és a romok megóvásán túl immár tudományos kérdések megválaszolására irányuló feltárásra is lehetőségünk nyílt a lelőhelyen.

December 5-én ünnepélyes gála keretében, a Magyar Nemzeti Múzeumban adták át a 2024-es elismeréseket a HUN-REN kutatóinak. Az eseményen tizennyolc kutató, köztük intézetünk két munkatársa, Benkő Elek és Masek Zsófia részesült kitüntetésben.

A népvándorlás kori régészeti leletkorpusz-sorozatok munkálatai a teljes magyarországi „hosszú népvándorlás kori” (Kr. u. 1–10/11. század) leletanyag összegyűjtésére, feldolgozására és a leletkorpusz létrehozására irányulnak. A jelenleg zajló, három év alatt megvalósuló projekt célja a magyarországi népvándorlás kori leletanyag feldolgozásának és forráskiadásának folytatása új elméleti és gyakorlati módszerek alapján, valamint a leletkorpusz online és nyomtatott formában történő közzététele. A november 26-án a HUN-REN BTK Régészeti Intézetében megrendezett könyvbemutatón a projekt első évében megjelent kiadványokat mutatták be.

Intézetünkben hosszú időre visszanyúló hagyománya van a középkori várak kutatásának. Tolna megye szintén része volt ennek a tudományos érdeklődésnek, ahol elsősorban Miklós Zsuzsa több évtizeden keresztül zajló kutatásait kell kiemelnünk, amelynek keretében a terület őskori és középkori várait vizsgálta. Szisztematikus munkája során, a hagyományos történeti (írott és térképészeti adatok), valamint hagyományos és roncsolásmentes (ásatás, terepbejárás, geodéziai felmérés, légifotózás) módszereket alkalmazott, az eredményeit pedig számos tanulmánya mellett monografikus formában is feldolgozta (2007).