ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
2024. február 27-én, kedden 11 órától kerül sor a Kovács Gyöngyi által szerkesztett Középkori és török kori várak, erődítések Pest megyében című kötet bemutatójára az MTA Humán Tudományok Kutatóháza földszinti konferenciatermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.). A kötetet Nagy Szabolcs Balázs egyetemi adjunktus (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) ismerteti. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A magyarországi bronzkori borostyán leletek kutatásának legújabb eredményei jelentek meg a lengyelországi Sprawozdania archeologiczne folyóirat 75/2 (2023) számában. A friss tanulmányban 52 bronzkori lelőhely adatainak tipológiai, tipológiai, kronológiai elemzése, ezen belül 12 lelőhely ékszereinek anyagvizsgálata és 6 leletegyüttesből származó új radiokarbon dátum alapján a Balti-térséggel összefüggő távolsági borostyánkereskedelem eddiginél pontosabb megismerésére nyílt lehetőség. A kutatásban számos magyarországi intézmény, az MTA–BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport és a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem kutatói vettek részt.
2024. április 24–27. között Budapesten kerül megrendezésre a “The Transformation of Europe in the Third Millennium BC” című konferencia. A találkozó célja, hogy összegezze az elmúlt évek ugrásszerűen megnövekedett mennyiségű és minőségű, tudományterületeken átívelő ismereteit a régészet, az antropológia, a genetika/genomika, a nyelvészet és más biológiai és környezeti tudományágak közötti inspiráló párbeszédben. A korszak kutatásának nemzetközileg elismert meghívott előadói és a poszterszekció segítségével átfogó bepillantást nyerhetünk az őskori Európa átalakulásában nagy változást hozó Kr. e. 3. évezred történetébe.
A HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közös Mosaburg-Zalavár projektjének keretében folytatott feltárás legértékesebb lelete 2023-ban egy latin feliratos szenteltvíz-hintő (aspergillum) volt. A tárgyat a Magyar Nemzeti Múzeum „Hónap Kincse” kamaratárlatán 2024 februárjában tekintheti meg a nagyközönség, melynek kísérő füzete pdf-ben is elérhető. Nemcsak hazánkban, de a külföldi szakirodalomban sem található hasonló szenteltvíz-hintő, mindössze néhány korabeli ábrázolásban tűnik fel ilyen műtárgy. Így egy olyan ereklyéről van szó, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tekinthető.
Egy közel tíz éves kutatómunka eredményeként, P. Fischl Klára szerkesztésében megjelent a Bronze Age Landscape at Gelej. Archaeological Researches at Gelej-Pincehát, Gelej-Kanális dűlő and Gelej-Beltelek dűlő című kötet. A bonni Dr. Rudolf Habelt GMBH Kiadó gondozásában, az Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie sorozat 391. köteteként napvilágot látott munka a Gelej határában előkerült bronzkori lelőhelyek, kiemelten egy késő bronzkori temető feldolgozásának eredményeit mutatja be. A kötet hivatalos bemutatója 2024 februárjában lesz.
Az idei évben Rómában, hibrid formában kerül megrendezésre az Európai Régészek Szövetsége (EAA) 30. éves konferenciája augusztus 28 és 31. között. A hét témakörben a tudományos szekciók bőséges választéka került meghirdetésre.
Előadással 2024. február 8-ig, poszterrel 2024. április 8-ig lehet jelentkezni a konferenciára. Az egyes szekciók megvalósulásához legalább hat előadás szükséges, ezért bíztatunk mindenkit a jelentkezésre és az absztraktok feltöltésére.
A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Közleményei, az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóirat 1951 óta közöl angol, német, francia, olasz és orosz nyelven tanulmányokat. A folyóirat elsődleges célja Magyarország és a kapcsolódó térség régészeti eredményeinek idegen nyelvű publikálása. Az Acta Archaeologica 74/2., 2023 decemberében megjelent száma nyolc tanulmányt tartalmaz.
2023. november 30. és december 1-je között kétnapos workshopot tartott a Thesszaloniki Arisztotelész egyetemen a görög TEFRA projekt (The Technology and the bio-anthropology of the use of FiRe on human remains in the Aegean). A kutatócsoport Dr. Sevasti Triantaphyllou vezetésével a neolitikum időszakától (Kr.e. 7-4. évezred) kezdődően a vaskorig (Kre. 11-9. század) bezárólag a legújabb módszereket alkalmazva vizsgálja az Égeikum térségében változatos formában jelenlévő hamvasztásos temetkezések antropológiai anyagát. A makroszkópikus megfigyelések és természettudományos vizsgálatokon túl a kidolgozott módszer egy fontos elemét jelentik a kísérleti régészeti megfigyelések is. Ezen a ponton került meghívásra, és csatlakozott idén tavasszal a projekthez intézetünk munkatársa, Fülöp Kristóf.
A Bondár Mária által vezetett, „A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése” című projekt (OTKA K-128413) vizsgálatsorainak részét képezte egy számos temetőre és síregyüttesre kiterjedő abszolút kormeghatározási program. Ennek során a kutatócsoport 22 lelőhelyről 120 radiokarbon mérési adattal dolgozott.
