+36 1 224 6700   

MTA Kiváló Kutatóhely

BTK Régészeti Intézet

A Balatonhoz közeli Szóládon 2005-2010 között magyar-német tervásatás keretében tártak fel egy kis langobard kori temetőt. A feltárás az MTA Régészeti Intézete és Német Régészeti Intézet keretében működő frankfurti Römisch-Germanische Komission közös projektjeként valósult meg Uta von Freeden és Vida Tivadar vezetésével. A munkákba Daniel Winger 2010-ben kapcsolódott be.

Ez az első olyan népvándorláskori lelőhely a Kárpát-medencében, amelynél teljes körű bioarchaeológiai vizsgálatra került sor Kurt W. Alt antropológus professzor irányításával (Institut für Anthroplologie der Universität Mainz). A mitokondriális DNS és a Str, C, N izotópvizsgálatok eredményei 2014-ben jelentek meg. Később a Patrick J. Geary (Institute for Advanced Study, Princeton) által vezetett projekt keretében a teljes genom vizsgálatok a barbár társadalom szervezetének megismerését tűzték ki célul és a szóládi temetőben több családi csoportot sikerült elkülöníteni, egyik esetben egy család férfitagjainak három generációját. Ezek az eredmények azóta referenciává váltak a kora középkor kutatásában, hozzájárultak a HistoGenes ERC projekt sikeréhez és hatással vannak a genetikai adatok történeti értelmezéséről folyó legújabb vitákra.

2022 07 18 szolad kep 1

A szóládi temető alaprajza egyes sírleletek lelőhelyének jelölésével.
A sírok színei az antropológiai, nem- és kormeghatározást jelölik. (Grafika: U. v. Freeden, D. Peters, C. Knipper)

A megjelent kötet „Ember és környezet” alcímmel 21 szerző tollából tartalmazza a sírok és a temetkezési szokások leírását és részletes elemzését. A fizikai antropológiai vizsgálatok kiterjedtek a csontokon megfigyelhető terheléstől származó aktivitás nyomok, sérülések és betegségek vizsgálatára is. A sírokba tett áldozati állat (ló) és a mellékelt ételekben talált állatcsontok elemzését (szárnyasok, sertés, hal) több archaeozoológiai tanulmány tartalmazza. A lelőhely környezetét topográfiai, talajtani, botanikai tárgyú írások mutatják be. A kötetből nemcsak azt ismerhetjük meg, hogy hogyan alakították ki a sírokat és miként temették el a langobard kori embereket, hanem azt is, hogy a késő ókor és a középkor közötti átmenet idején egy kis földművelő közösség hogyan alakította a balatoni tájat és hogyan használta a helyi erőforrásokat. Az előkészületben lévő II. kötetben kerül közlésre a leletanyag, az archaeometriai vizsgálatok eredményei, valamint a régészeti, genetikai, izotópkémiai és fizikai antropológiai adatok integratív elemzése.

A kötet két sorozat, a frankfurti Römisch-Germanische Forschungen 76. és a hazai Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae 7. közös köteteként jelent meg.

2022 07 18 szolad kep 2

Vida, Tivadar--Winger, Daniel (Szerk.) Szólád I. Das langobardenzeitliche Gräberfeld: Mensch und Umwelt. Reichert Verlag 2022, p. 376.

IDE kattintva megtekinthető a kötet tartalomjegyzéke, illetve bele lehet tekinteni a kötetbe.