A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódóan, a Régészeti Intézet alapításának 65. évfordulója alkalmából 2023. november 27-én, hétfőn „Velünk élő történetek. Tradíciók és válaszutak a régészeti kutatásban” címmel szervezett előadónapunk programja és az előadások összefoglalóit tartalmazó programfüzet elkészült és online elérhető.

Közép-Európa neolitizációja, mely az ún. vonaldíszes kerámia és az újkőkori életmód számos elemének a Kr. e. 6. évezred utolsó harmadában és a Kr. e. 5. évezred elején történt együttes megjelenésével jellemezhető, régóta az európai ősrégészet egyik fókuszpontja. A jelenség földrajzi elterjedésének északnyugati peremén, az Aisne folyó völgyében évtizedek óta folyik a téma intenzív, szisztematikus kutatása.

A 2023. november 2-3-án megtartott „Hagyomány – Örökség – Megújulás. Középkori és kora újkor régészet Magyarországon 3: eredmények, kérdések, feladatok a 21. században” című konferencián kutatóink több előadással és poszterrel képviselték intézetünket.

2023 szeptemberétől csatlakozott a Régészeti Intézethez Soós Eszter, aki az „Egy germán közösség a római kora császárkori Pannoniában. A Vinár-cseraljai temető komplex régészeti elemzése” (PD 134712) című posztdoktori kutatását kezdte meg az Intézetben.

A Magyar Tudomány Ünnepe az MTA által 2003 óta minden év novemberében megrendezett országos programsorozat, amely hagyományosan a kor legtöbb kérdést felvető problémáira ad tudományos, megalapozott, közérthető válaszokat. A rendezvénysorozathoz kapcsolódóan 2023. november 27-én, hétfőn „Velünk élő történetek. Tradíciók és válaszutak a régészeti kutatásban” címmel előadónapot szervezünk a Régészeti Intézet alapításának 65. évfordulója alkalmából.

A Horvát Régészeti Társaság (Hrvatsko Arheološko Društvo) Tisućljeća među rijekama – arheologija međurječja, azaz Évezredek folyók között – folyóközi régészet címmel rendezte meg éves gyűlését 2023. október 2–6. között a baranyai Pélmonostoron (Beli Manastir). A konferencia helyszínéül a Baranyai Örökség Néprajzi Központjának (Etnološki centar baranjske baštine) épülete szolgált, ez az intézmény ápolja és mutatja be a terület sokszínű kulturális örökségét, multietnikus jellegét.

A BTK Régészeti Intézetében folyó, Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon c. kutatási projekt (NKFIH „OTKA” K 143099 / VAART-projekt) 2023 végén zárja első évét. Az év folyamán számos esemény történt a projekt életében (szakmai konzultációk, terepbejárások, archeometriai és geofizikai mérések, konferenciák, raktári munka stb.). Az alábbi fotókkal a csókakői vár (Fejér vármegye) ásatásai során előkerült leletanyag feldolgozásának néhány mozzanatába engedünk bepillantást.

Az ELTE Science podcast adása már korábban is beszámolt az őskori közösségeket érintő archeogenetikai kutatásokról. Az Oxford Academic Molecular Biology and Evolution című folyóiratában nemrégiben napvilágot látott bronzkori genetikai tanulmány kapcsán most Gerber Dániel bioinformatikus, a tanulmány elsőszerzője és Kiss Viktória, a kutatás vezetője kapott meghívást. Az adásban a balatonkeresztúri sírokról, a többes temetkezés értelmezésének kérdéseiről és az elkészült arcrekonstrukcióról is szó volt.