Új eredmények a régészeti állattani kutatások területéről
Az állati eredetű nyersanyagok közül az ún. kemény szövetekből – csont, agancs és agyar – készült tárgyaknak a legnagyobb a fennmaradási esélye a régészeti leletanyagokban. A csontmegmunkálás eredményeképpen létrejött eszközök és díszek valamennyi régészeti korszakban előfordulnak, ám tekintettel a fém őskor végi fokozatos térhódítására, nagyobb változatosságban és mennyiségben inkább a korábbi korszakokra jellemzőek. Intézetünkben Gál Erika archeozoológus kollégánk a közelmúltban több leletanyagot is vizsgált, melynek eredményeit tanulmánykötetben és megjelenés alatt álló tanulmányokban összegezte.
A jelenleg vizsgált csonteszközök a Mateusz Jaeger (Poznań), Johannes Müller (Kiel) és Kulcsár Gabriella kollégánk által vezetett Kakucs Archaeological Expedition (KEX) nemzetközi kutatási projekthez kapcsolódnak. A Kr. e. 2. évezredben a Kárpát-medence központi területén élt Vatya-kultúra emlékeit őrző Kakucs-Turján bronzkori lelőhelyen ez idáig 164 db csont-, agancs- és agyartárgy került napvilágra. Az előzetes eredmények (100 db eszköz vizsgálata) szerint az anyag több mint egynegyedét a mezei nyúl és kutya kéz- és lábközépcsontokból és ujjpercekből készült csüngők (függők) alkották (1. kép). Ez a valószínűleg ruhadíszként használt típus a szintén a Vatya-kultúrához tartozó Százhalombatta-Földvár leletanyagában is kiemelkedő gyakoriságú, így joggal feltételezhető, hogy a Vatya közösségek számára identitásértékű díszítőelem volt.
A feldolgozás második szakaszában egy, a leginkább mozsártörőre emlékeztető csonteszköz a legérdekesebb darab. Ennek a típusnak a kakucsi két töredéknél jobb megtartású képviselője az M7-es autópálya építését megelőző nagyfelületű leletmentéseken Kiss Viktória kollégánk által feltárt, kora bronzkori Kisapostag-kultúrához sorolt Ordacsehi-Bugaszeg lelőhelyen került elő (2. kép). A mindhárom esetben juh vagy kecske sípcsontból készült tárgy – a kopás-, repedés- és törésnyomokból következtetve – intenzív csavaró és dörzsölő mozgásnak volt kitéve. Mivel egy ritka és kis munkafelületű eszközről van szó, feltételezésünk szerint csak alkalmanként és puhább növényi anyagok (pl. gyógynövény) szétmorzsolására használták.
Tudományos újdonságokról az InfoRádió Szigma című műsorában
Az InfoRádió Szigma című tudományos ismeretterjesztő magazinműsora révén a hallgatók első kézből ismerhetik meg Magyarország és a világ legfrissebb kutatási eredményeit, felfedezéseit, amelyek megértésében kutatók, szakértők segítenek.
A keddenként 19.00 órakor kezdődő rádióműsor 2020. július 7-i adásában Kiss Viktória a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkájáról beszélt a kutatócsoport ötéves záróbeszámolója kapcsán.
„Trans lacum Pelsonem” — tanulmányok a Kis-Balaton régió és Nyugat-Magyarország őskori történetéről
A Castellum Pannonicum Pelsonense sorozatot 2010-ben indították útjára. A sorozat elsődleges célja a Keszthely-Fenékpuszta római erődítményében és környékén végzett régészeti kutatások eredményeinek bemutatása volt. A sorozat kötetei hamarosan más korszakok eredményeiről is beszámoltak (lásd a CPP 4. és 6. kötete). Fenékpuszta, a Kis-Balaton régió és Nyugat-Magyarország tágabb térségében található leletek és kontextusok gazdag tárháza vezetett egy olyan kötet összeállításának gondolatához, amely a régió újabb kutatásait mutatja be a neolitikumtól egészen a vaskor időszakáig. Így készülhetett el és jelent meg 2019 végén Bánffy Eszter és P. Barna Judit szerkesztésében, Heinrich-Tamáska Orsolya közreműködésével a Castellum Pannonicum Pelsonense sorozat 7. kötete.
A kötet tanulmányai elsősorban a réz- és a bronzkorra összpontosítanak, kis kitekintéssel egészen a késő La Tène-korszakig. A kötet budapesti bemutatójára 2020. február 5-én a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kötetet Raczky Pál ismertette és méltatta részletesen, melynek írásos anyaga az Archeologiai Értesítő következő számában lesz olvasható.
A kötet tartalomjegyzéke itt található.
Bánffy Eszter – Barna Judit (Hrsg./ed):
„TRANS LACUM PELSONEM” Prähistorische Forschungen in Südwestungarn (5500–500 v. Chr.) — Prehistoric Research in South-Western Hungary (5500–500 BC)
Castellum Pannonicum Pelsonense 7. kötet
Redigunt
Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet (Archäologisches Institut des Geisteswissenschaftlichen Forschungszentrums der Ungarischen Akademie der Wissenschaften)
Leibniz Institut für Geschichte und Kultur des östlichen Europas (GWZO)
Balatoni Múzeum (Balatoni-Museum)
Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts
Budapest • Leipzig • Keszthely • Frankfurt/M. • Rahden/Westf. 2019
EAA 2020 Budapest — Jelentkezési határidő: 2020. február 17.
Az idei EAA konferencia szekcióiba, kerekasztal beszélgetéseire 2020. február 17, hétfőig lehet előadásokkal és poszterekkel jelentkezni a rövid absztraktok feltöltésével.
Intézetünk munkatársai is több szekció szervezésében vesznek részt. Ezek mellett számos nagyon izgalmas témával találkozhatunk a konferencia kínálatában.
Érdemes még jelentkezni!
Külön szeretnénk felhívni a figyelmet a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat különleges pályázatára. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával közel 70 regisztráció anyagi támogatására nyílik lehetőség. A pályázat részletei elérhetőek az MRMT honlapján és Facebook oldalán is.
#135
ArchaeoGenetics the Real Meaning: Towards Synergies between Genetics and Archaeology
Main organiser: Anna Szécsényi-Nagy (Hungary)
Co-organisers: Alissa Mittnik (United States), Maite Rivollat (Germany), Stefanie Eisenmann (Germany)
#218
Archaeology in 3D – New Technologies for Old Questions
Main organiser: András Patay-Horváth (Hungary)
Co-organisers: Sorin Hermon (Cyprus), Erzsébet Jerem (Hungary)
#298
Being Sarmatian Approaching “Sarmatian Archaeological Cultures” as a Networking System
Main organiser: Zsófia Masek (Hungary)
Co-organisers: Mordvintseva, Valentina (Russia)
#369
From Isotope Ratios to Narratives: Exploring the Ways that Biogeochemical Studies are Impacting Eurasian Archaeology
Main organiser: Viktória Kiss (Hungary)
Co-organisers: Julia Giblin (United States), Łukasz Pospieszny (United Kingdom)
#376
Networks and Mobility in the 3rd–2nd Millennium BCE between the Middle-Danube and the Adriatic Area: New Ideas and Interdisciplinary Approaches
Main organiser: Claudio Cavazzuti (Italy)
Co-organisers: Alberta Arena (Italy), Mario Gavranović (Austria), Viktória Kiss (Hungary), Mathias Mehofer (Austria)
# 469
Horseman-Horse Couple through Time and Space
Main organiser: Marion Binde (France)
Co-organisers: Ilona Bede (France), Gergely Csiky (Hungary)
Mobilitás és az izotópok – a bronzkori Európa kapcsolatrendszereinek feltérképezése egy új együttműködés keretében
Az MTA vendégkutatói pályázata segítségével 2019. októberétől kapcsolódott be a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkájába Claudio Cavazzuti antropológus.
A vendégkutatói pályázat során a bronzkori Vatya-kultúra hamvasztásos (elsősorban női) temetkezéseinek stabilizotópos vizsgálatát végezte el. Hasonló vizsgálatok eddig csak az ún. korhasztásos sírokból előkerült emberi maradványokat (csontvázakat) érintették. A korszakban jelentős számú, hamvasztásos temetkezésekből ismert égett csontmaradvány vizsgálatára eddig nem volt mód hazánkban. Így a közös munka új módszerekkel és eredményekkel egészíti ki a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkáját és a hazai bronzkor kutatását. A projekt eredményei hozzájárulnak a közép-európai bronzkori közösségek kapcsolatainak, házasodási szokásainak és vándorlásainak jobb megismeréséhez.
A négy hónapos vendégkutatói időszak zárásaként 2020. január 28-án, kedden délután 2 órakor hallhatunk az első eredményekről:
Dr. Claudio Cavazzuti (Museo delle Civiltà, Rome; Durham University) és Dr. Federico Lugli (University of Bologna)
„New bioarchaeological and isotopic data on Vatya cemeteries and the relation with broader European dynamics of human mobility in the Bronze Age” című előadásában.
Helyszín: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Humán Tudományok Kutatóháza, B épület, 2. emelet, Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Az eredmények részletes kiértékelése és az együttműködés folytatódik. A kutatási terület legújabb eredményeiről és módszertani tanulságairól az EAA idei budapesti éves konferenciáján két szekcióban is tájékozódhatunk. A szekciókba előadással/poszterrel 2020. február 13-ig lehet jelentkezni az EAA 2020 honlapján.
#369: From Isotope Ratios to Narratives: Exploring the Ways that Biogeochemical Studies are Impacting Eurasian Archaeology [szekciószervezők: Kiss Viktória, valamint Julia Giblin (United States), Łukasz Pospieszny (United Kingdom)]
valamint
#376 Networks and mobility in the 3rd-2nd millennium BCE between the middle-Danube and the Adriatic area: new ideas and interdisciplinary approaches [szekciószervezők: Claudio Cavazzuti (Italy), valamint Alberta Arena (Italy), Mario Gavranović (Austria), Viktória Kiss (Hungary), Mathias Mehofer (Austria)]
Page 6 of 29
