Bioarcheológia, archeogenetika, archeogenomika – Mende Balázs a legújabb kutatási eredményekről, irányokról
„Nem várható olyan pillanat, amikor hirtelen megoldjuk a magyar őstörténet problémáit – mondja a Mandinernek Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus. Szerinte bizonyos kérdések tisztázására a genetikai vizsgálat az egyetlen bevethető módszer, az őstörténet-puzzle legsűrűbb részét pedig csak most kezdik el kirakni. Szóba kerül az Árpád-ház és a honfoglaló magyarok eredete, valamint a hunok is.”
Az Archaeogenetikai Laboratórium vezetője, Mende Balázs kollégánk a Mandinernek adott interjúban a fenti témák mellett beszélt a jelenlegi legfontosabb kutatási programokról, a labor munkájáról, valamint a régészek, antropológusok, archeogenetikusok közötti folyamatos párbeszéd fontosságáról.
"Nagyon sűrű mostanában a laborunk szakmai programja, ami egyfelől nagyon jó érzés, hogy sok év után végre összeállnak a dolgok, Szécsényi-Nagy Anna kolléganőmmel, a laboratórium szakmai vezetőjével ugyanakkor egyre több megkeresésre kell nemet mondanunk, vagy halasztást kérnünk. Az Árpád-népe projekt keretében zajlanak a 9-11. századi népességek genetikai jellemzését célzó vizsgálatok, éppen visegrádi temetkezésekből tervezünk mintavételeket, illetve nemrég kaptuk meg elemzésre a zalavári temetők teljes genom eredményeit.
A harvardi Medical School szakembereivel együttműködésben folynak az oroszországi minták teljes genom elemzései, Szeifert Bea kolléganőm PhD-disszertációja keretében több őstörténeti relevanciájú oroszországi szérián dolgozik, Gerber Dániel bioinformatikus kollégánk pedig erősen küzd, hogy pl. velem, földi halandóval is megértesse, ami számára egyértelmű.
A napokban adtuk le publikálásra az Urál keleti felén található híres Ujelgi temető genetikai elemzését is tartalmazó cikkünket, amit első szerzőként Csáky Veronika jegyez. Személy szerint nagy érdeklődéssel várom a székelyföldi középkori temetők vizsgálatát, ami Anna OTKA-projektje keretében zajlik. Ez sajnos a COVID miatt késedelmet szenved, de a székelyföldi falvak jelenlegi népességének vizsgálata már szépen előrehaladt. A kutatócsoportunk kapacitásait egyre inkább az ERC-SYN projekt általunk vállalt feladatainak teljesítése köti le, ennek jelenlegi laborfeladatait fiatal PhD-ösztöndíjas kollégánk, Gyuris Balázs látja el.
Vaskori és bronzkori népességek vizsgálatában is érdekeltek vagyunk, amelyek elsődlegesen nem képezik a magyar őstörténet kutatás első vonalát, azonban úgy véljük, hogy a Kárpát-medence jóval a honfoglalás előtti genetikai viszonyainak ismerete is releváns része az őstörténeti kutatásoknak. Eljöhet az az idő, amikor a Kárpát-medence archaikus népességeinek genetikai adatbázisa elér egy kritikus szintet és nagyon sok mindent tisztábban fogunk látni."
További részletek a mandiner.hu portálon olvashatóak.
Új eredmények a régészeti állattani kutatások területéről
Az állati eredetű nyersanyagok közül az ún. kemény szövetekből – csont, agancs és agyar – készült tárgyaknak a legnagyobb a fennmaradási esélye a régészeti leletanyagokban. A csontmegmunkálás eredményeképpen létrejött eszközök és díszek valamennyi régészeti korszakban előfordulnak, ám tekintettel a fém őskor végi fokozatos térhódítására, nagyobb változatosságban és mennyiségben inkább a korábbi korszakokra jellemzőek. Intézetünkben Gál Erika archeozoológus kollégánk a közelmúltban több leletanyagot is vizsgált, melynek eredményeit tanulmánykötetben és megjelenés alatt álló tanulmányokban összegezte.
A jelenleg vizsgált csonteszközök a Mateusz Jaeger (Poznań), Johannes Müller (Kiel) és Kulcsár Gabriella kollégánk által vezetett Kakucs Archaeological Expedition (KEX) nemzetközi kutatási projekthez kapcsolódnak. A Kr. e. 2. évezredben a Kárpát-medence központi területén élt Vatya-kultúra emlékeit őrző Kakucs-Turján bronzkori lelőhelyen ez idáig 164 db csont-, agancs- és agyartárgy került napvilágra. Az előzetes eredmények (100 db eszköz vizsgálata) szerint az anyag több mint egynegyedét a mezei nyúl és kutya kéz- és lábközépcsontokból és ujjpercekből készült csüngők (függők) alkották (1. kép). Ez a valószínűleg ruhadíszként használt típus a szintén a Vatya-kultúrához tartozó Százhalombatta-Földvár leletanyagában is kiemelkedő gyakoriságú, így joggal feltételezhető, hogy a Vatya közösségek számára identitásértékű díszítőelem volt.
A feldolgozás második szakaszában egy, a leginkább mozsártörőre emlékeztető csonteszköz a legérdekesebb darab. Ennek a típusnak a kakucsi két töredéknél jobb megtartású képviselője az M7-es autópálya építését megelőző nagyfelületű leletmentéseken Kiss Viktória kollégánk által feltárt, kora bronzkori Kisapostag-kultúrához sorolt Ordacsehi-Bugaszeg lelőhelyen került elő (2. kép). A mindhárom esetben juh vagy kecske sípcsontból készült tárgy – a kopás-, repedés- és törésnyomokból következtetve – intenzív csavaró és dörzsölő mozgásnak volt kitéve. Mivel egy ritka és kis munkafelületű eszközről van szó, feltételezésünk szerint csak alkalmanként és puhább növényi anyagok (pl. gyógynövény) szétmorzsolására használták.
EAA 2020 Budapest — Jelentkezési határidő: 2020. február 17.
Az idei EAA konferencia szekcióiba, kerekasztal beszélgetéseire 2020. február 17, hétfőig lehet előadásokkal és poszterekkel jelentkezni a rövid absztraktok feltöltésével.
Intézetünk munkatársai is több szekció szervezésében vesznek részt. Ezek mellett számos nagyon izgalmas témával találkozhatunk a konferencia kínálatában.
Érdemes még jelentkezni!
Külön szeretnénk felhívni a figyelmet a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat különleges pályázatára. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával közel 70 regisztráció anyagi támogatására nyílik lehetőség. A pályázat részletei elérhetőek az MRMT honlapján és Facebook oldalán is.
#135
ArchaeoGenetics the Real Meaning: Towards Synergies between Genetics and Archaeology
Main organiser: Anna Szécsényi-Nagy (Hungary)
Co-organisers: Alissa Mittnik (United States), Maite Rivollat (Germany), Stefanie Eisenmann (Germany)
#218
Archaeology in 3D – New Technologies for Old Questions
Main organiser: András Patay-Horváth (Hungary)
Co-organisers: Sorin Hermon (Cyprus), Erzsébet Jerem (Hungary)
#298
Being Sarmatian Approaching “Sarmatian Archaeological Cultures” as a Networking System
Main organiser: Zsófia Masek (Hungary)
Co-organisers: Mordvintseva, Valentina (Russia)
#369
From Isotope Ratios to Narratives: Exploring the Ways that Biogeochemical Studies are Impacting Eurasian Archaeology
Main organiser: Viktória Kiss (Hungary)
Co-organisers: Julia Giblin (United States), Łukasz Pospieszny (United Kingdom)
#376
Networks and Mobility in the 3rd–2nd Millennium BCE between the Middle-Danube and the Adriatic Area: New Ideas and Interdisciplinary Approaches
Main organiser: Claudio Cavazzuti (Italy)
Co-organisers: Alberta Arena (Italy), Mario Gavranović (Austria), Viktória Kiss (Hungary), Mathias Mehofer (Austria)
# 469
Horseman-Horse Couple through Time and Space
Main organiser: Marion Binde (France)
Co-organisers: Ilona Bede (France), Gergely Csiky (Hungary)
Tudományos újdonságokról az InfoRádió Szigma című műsorában
Az InfoRádió Szigma című tudományos ismeretterjesztő magazinműsora révén a hallgatók első kézből ismerhetik meg Magyarország és a világ legfrissebb kutatási eredményeit, felfedezéseit, amelyek megértésében kutatók, szakértők segítenek.
A keddenként 19.00 órakor kezdődő rádióműsor 2020. július 7-i adásában Kiss Viktória a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkájáról beszélt a kutatócsoport ötéves záróbeszámolója kapcsán.
„Trans lacum Pelsonem” — tanulmányok a Kis-Balaton régió és Nyugat-Magyarország őskori történetéről
A Castellum Pannonicum Pelsonense sorozatot 2010-ben indították útjára. A sorozat elsődleges célja a Keszthely-Fenékpuszta római erődítményében és környékén végzett régészeti kutatások eredményeinek bemutatása volt. A sorozat kötetei hamarosan más korszakok eredményeiről is beszámoltak (lásd a CPP 4. és 6. kötete). Fenékpuszta, a Kis-Balaton régió és Nyugat-Magyarország tágabb térségében található leletek és kontextusok gazdag tárháza vezetett egy olyan kötet összeállításának gondolatához, amely a régió újabb kutatásait mutatja be a neolitikumtól egészen a vaskor időszakáig. Így készülhetett el és jelent meg 2019 végén Bánffy Eszter és P. Barna Judit szerkesztésében, Heinrich-Tamáska Orsolya közreműködésével a Castellum Pannonicum Pelsonense sorozat 7. kötete.
A kötet tanulmányai elsősorban a réz- és a bronzkorra összpontosítanak, kis kitekintéssel egészen a késő La Tène-korszakig. A kötet budapesti bemutatójára 2020. február 5-én a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kötetet Raczky Pál ismertette és méltatta részletesen, melynek írásos anyaga az Archeologiai Értesítő következő számában lesz olvasható.
A kötet tartalomjegyzéke itt található.
Bánffy Eszter – Barna Judit (Hrsg./ed):
„TRANS LACUM PELSONEM” Prähistorische Forschungen in Südwestungarn (5500–500 v. Chr.) — Prehistoric Research in South-Western Hungary (5500–500 BC)
Castellum Pannonicum Pelsonense 7. kötet
Redigunt
Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet (Archäologisches Institut des Geisteswissenschaftlichen Forschungszentrums der Ungarischen Akademie der Wissenschaften)
Leibniz Institut für Geschichte und Kultur des östlichen Europas (GWZO)
Balatoni Múzeum (Balatoni-Museum)
Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts
Budapest • Leipzig • Keszthely • Frankfurt/M. • Rahden/Westf. 2019
Page 6 of 29
