A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódóan Intézetünk 2018. november 22-én, csütörtökön 10 és 16 óra között Tudományok határterülete: a középkori Kárpát-medence környezettörténete címmel konferenciát szervez az MTA Székház Felolvasóteremében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.).
Több tudományág (történettudomány, régészet, geológia, biológia, környezet- és klímakutatás) belső fejlődése, illetve formálódó kapcsolatrendszere sok fontos részeredmény után ma már lehetőséget nyújt arra, hogy számos témában új szintézist alkossunk. 2015-ben indította az MTA BTK Régészeti Intézete A Kárpát-medence középkori környezettörténete című OTKA kutatási programot, melynek részeként a pusztán történeti elemzéseknél mélyebb, természettudományos kutatásokra, lápokon végzett talajfúrások pollen- és makrofosszília-elemzéseire alapozott, korszerű környezettörténeti munka számos esetben alapvetően új forrásanyagot tudott kínálni. A konferencia előadásai a többéves program legújabb eredményeiről számolnak be, egyben képet nyújtanak a középkori ember és környezete történelemformáló kapcsolatának sokszínű területéről, az erdőtörténet, vegetáció- és klímakutatás vagy éppen a víz- és nyersanyag-gazdálkodás táji vonatkozásainak kérdéseiről.
A konferencia részletes programja ITT olvasható. Az előadások előzetes összefoglalóit tartalmazó absztraktfüzet itt érhető el.
A Magyar Tudomány Ünnepe programjaira minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Lovász László elnök és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes köszöntőjével, valamint Bokor József alelnöknek az önvezető autók jövőjéről szóló előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozata. Az MTA Székházában tartott ünnepség részeként átadták a kiemelkedő tudományos életművek elismeréseként az Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorúkat is.
A rendezvénysorozathoz kapcsolódóan Intézetünk 2018. november 22-én, 10 és 16 óra között Tudományok határterülete: a középkori Kárpát-medence környezettörténete címmel konferenciát szervez az MTA Székház Felolvasóteremében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.).
Több tudományág (történettudomány, régészet, geológia, biológia, környezet- és klímakutatás) belső fejlődése, illetve formálódó kapcsolatrendszere sok fontos részeredmény után ma már lehetőséget nyújt arra, hogy számos témában új szintézist alkossunk. 2015-ben indította az MTA BTK Régészeti Intézete A Kárpát-medence középkori környezettörténete című OTKA kutatási programot, melynek részeként a pusztán történeti elemzéseknél mélyebb, természettudományos kutatásokra, lápokon végzett talajfúrások pollen- és makrofosszília-elemzéseire alapozott, korszerű környezettörténeti munka számos esetben alapvetően új forrásanyagot tudott kínálni. A konferencia előadásai a többéves program legújabb eredményeiről számolnak be, egyben képet nyújtanak a középkori ember és környezete történelemformáló kapcsolatának sokszínű területéről, az erdőtörténet, vegetáció- és klímakutatás vagy éppen a víz- és nyersanyag-gazdálkodás táji vonatkozásainak kérdéseiről.
A konferencia részletes programja ITT olvasható.
A Magyar Tudomány Ünnepe programjaira minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Az
MTA BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoport
és az
MTA TTI Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport
2018. október 30–31-én "Mixtura texturalis II. Ember és textil a Kárpát-medencében" címmel közös, kétnapos tudományos konferenciát szervez.
A konferencia helyszíne:
MTA Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
földszinti előadóterem
A rendezvény részletes programja ITT található.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
2018. júliusában indult útjára a CRAFTER projekt ("Crafting Europe in the Bronze Age and Today"), mely a Kreatív Európa Program keretében valósul meg, kapcsolódva az Európai Kulturális Örökség Éve 2018 programsorozathoz. A program célja, hogy az európai kulturális örökséget közös, megőrzendő értékként kezelje és az európai bronzkori kerámiaművességből nyert inspirációkkal segítse a modernkori kézművesség újjáélesztését. Különösen törekszik a kulturális örökség kortárs alkotók által, modern innovációk segítségével történő bemutatására, ezzel is erősítve a kulturális örökség és más kulturális és kreatív ágazatok közötti párbeszédet.
A CRAFTER öt európai ország nyolc intézményének együttműködésével jött létre: a Barcelonai Autonóm Egyetem és Mula város önkormányzata (Spanyolország), az EXARC (Hollandia), a Hallei Őstörténeti Múzeum (Németország), a Paraćini Városi Múzeum (Szerbia), valamint a debreceni Déri Múzeum és a budapesti MTA BTK Régészeti Intézet részvételével.
A projekt másfél éves időtartama alatt, 2019 végéig számos tevékenységet valósítanak meg a projektpartnerek. Elsőként, a résztvevő országok kulturális örökséggel foglalkozó szakemberei és a helyi kézművesek, alkotók témával kapcsolatos tapasztalatcseréjére kerül sor. Keramikusok és régészek találkoznak a spanyolországi Mulában, hogy újraértelmezzék az őskori kerámia készítési hagyományait. 2018. október 29-30-án a spanyolországi Mula városa ad helyet a CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt nemzetközi találkozójának. A La Bastida Baráti Kör (ASBA, Totana) és a Mula-i városháza által szervezett nyilvános rendezvény célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a bronzkori (Kr. e. 2200–1500) régészeti örökséget, illetve újjáélessze az egykori kerámiakészítési hagyományokat. A találkozóra öt országból (Spanyolország, Hollandia, Németország, Magyarország, Szerbia) nyolc résztvevő partner érkezik.
A nemzetközi találkozón szakmai tapasztalatcserére, kerekasztal beszélgetésekre és kísérleti kerámiakészítési bemutatókra is sor kerül. A modernkori fazekasok és régészek újraértelmezik négy, egykori európai bronzkori közösség (El Argar, Únětice, Füzesabony és Vattina) kerámiakészítési hagyományait. A rendezvény kapcsolódik a Kreatív Európa Programhoz, amelyet az EACEA (az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség) támogat.
A rendezvény részletes programja ITT érhető el.
A CRAFTER projekt magyarországi résztvevői a debreceni Déri Múzeum munkatársai (Balogh Csaba, Dani János, Priskin Anna, Szeverényi Vajk) és az MTA BTK Régészeti Intézet és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkatársai (Gucsi László, Király Ágnes Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella).
A projekt hírei folyamatosan nyomon követhetőek lesznek a fenti intézmények honlapján.
Száz évvel ezelőtt, 1918. október 21-én született Bognár-Kutzián Ida, a XX. századi magyarországi ősrégészeti kutatások meghatározó alakja.
Már tudományos életbe való belépése is nagy visszhangot váltott ki; doktori disszertációja a Kárpát-medence első élelemtermelő közössége, a Kr. e. VI. évezredbeli Körös-kultúra első monografikus feldolgozása volt (1944, 1947). Paradigmaváltást hozott a kultúra szemléletében, a korábbi, nyugatról történő származtatás helyett a balkáni, égei eredet mellett érvelt.
Karrierjének következő kiemelkedő jelentőségű munkája Tiszapolgár-Basatanya rézkori temető (Kr. e. V. évezred) föltárása és mintaszerű, minden apró részletre és lehetséges kapcsolatra kitekintő társadalomrégészeti szemléletű feldolgozása volt. Az 1963-ban megjelent könyv jelentőségét jól jelzi, hogy máig gyakran idézett forrás a szakirodalomban. Ezt követte hasonló jelentőségű, ma is világszerte használt összefoglalása a Tiszapolgár-kultúráról 1972-ben.
Tudományos munkájának harmadik, szintén máig ható, meghatározó jelentőségű tevékenysége volt az archaeometriai módszerek és kutatások — archaeometallurgia, anyagvizsgálatok, radiokarbon vizsgálatok, archaeoasztronómia) bevezetése a magyarországi őskort kutató régészeti gyakorlatba már az 1960-as évektől kezdődően és ez a szemléletmód határozta meg életének utolsó éveit is.
Élete során többször töltött be vezető pozíciót meghatározó jelentőségű munkahelyeken: 1945–1949 között egyetem adjunktus volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1949–1960 között a Magyar Nemzeti Múzeum kutatórégésze, majd osztályvezető-helyettese volt. 1960–1967 között az MTA Régészeti Kutatócsoport, ill. Régészeti Intézet tudományos munkatársa, 1967–1970 között részlegvezetője, majd 1971-től osztályvezető tudományos főmunkatársa volt. Nemzetközi kapcsolatait jól jellemzi, hogy már 1966-tól a berlini Deutsches Archäologisches Institut és 1969-től az Union Internationale des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques Conseil Permanent tagja volt, számos nemzetközi konferencián is részt vett.
Kiemelkedő jelentőségű, nagy hatású, máig megkerülhetetlen és gyakran idézett publikációi mellett az interdiszciplináris módszerek bevezetésével nagy hatást gyakorolt a régészeti gondolkodásra. Széles körű nemzetközi kapcsolatai, tudományszervezése kiemelkedő volt.
Születésének 100. évfordulója alkalmából az MTA BTK Régészeti Intézet, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az Archeometriai Műhely, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet, az Ősrégészeti Társaság és a DAI Römisch-Germanische Kommission Forschungsstelle Budapest közös szervezésében emlékülést szervezünk.
A rendezvény időpontja:
2018. október 19. (péntek) 10:00–16:00 óra
A rendezvény helyszíne:
MTA BTK Régészeti Intézet, II. emeleti tanácsterem
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
A rendezvényen visszaemlékezést és előadást tart többek között Bánffy Eszter, Ruth Tringham, Raczky Pál, John Chapman, Joanna Sofaer, Jerem Erzsébet, Alice Choyke, Bartosiewicz László, T. Biró Katalin, Sándor Lászlóné, Szőkefalvi Nagy Zoltán, Benkő Lázár, Biró Tamás, Bondár Mária, Medzihradszky Zsófia, Barlai Katalin. Az emlékülés részletes programja ITT olvasható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!