A világjárvány miatt kialakult különleges helyzetben a többezres tagságú European Association of Archaeologists (EAA) idei, eredetileg Budapestre tervezett konferenciáját a Szövetség virtuális térben valósította meg 2020. augusztus 24–30. között.

A 2020. évi konferencia megszervezését eredetileg az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vállalta, széleskörű hazai szakmai együttműködéssel, mely azonban a járványhelyzet miatt elmaradt és a tervek szerint 2022-ben rendezik meg.

Benkő Elek régészt, az MTA levelező tagját választotta az MTA új összetételű Doktori Tanácsa a testület elnökévé. A társelnöki posztot Kamarás Katalin vegyész, az MTA rendes tagja tölti be a következő három évben, a titkári feladatokat pedig Nyitray László biológus, az MTA doktora látja el.

Az új Doktori Tanácsot a Magyar Tudományos Akadémia 193. közgyűlése választotta meg. A 22 tagú testület alakuló ülésén döntött arról, hogy a 2017 májusa óta hivatalban lévő, idén leköszönt elnök, Kovács L. Gábor utódja Benkő Elek régész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára legyen. Az Entz Géza-, Ipolyi Arnold- és Kuzsinszky Bálint-díjas Benkő Elek szakterülete a középkori Kárpát-medence régészete és környezettörténete.

A Doktori Tanács társelnöke Kamarás Katalin vegyész, az MTA rendes tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének kutatóprofesszora, címzetes egyetemi tanár lett.

A Doktori Tanács titkári teendőit Nyitray László biológus, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszékének egyetemi tanára látja majd el.

A Doktori Tanács feladata a Magyar Tudományos Akadémia doktora (MTA doktora) cím megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelete, az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése a megszerzésének feltételeit teljesítő személyeknek. Az újjáalakult Tanács fő feladata az MTA doktora cím tekintélyének és színvonalának őrzése, az MTA küldetéséhez igazodva az MTA doktora cím iránti érdeklődés fenntartása, valamint a cím elismertségének növelése nemcsak a tudós közösségben, hanem a társadalom szélesebb köreiben is. A pandémia erősödése idején különösen nagy kihívás a DT üléseinek és a védéseknek a folyamatos, szakszerű és biztonságos megszervezése, szükség esetén elektronikus eszközökkel.

Forrás/Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Több mint százhatvan fiatal kutató folytathatja tudományos munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával.

Az MTA által 1996-ban alapított Bolyai-ösztöndíj a tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatás, mely segíti és ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elért fiatalokat magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint MTA-doktori értekezésük megírásában és a tudományos cím megszerzésében.

Idén Osztás Anett tudományos munkatársunk által elnyert „Építészet és társadalom a Kr. e. 5. évezred első felében a Kárpát-medence nyugati felén„ című pályázat kiindulópontját a 2006 és 2009 között Alsónyék határában végzett feltárások késő neolitikus időszakának (ún. lengyeli kultúra) építészeti maradványai jelentik. Az itt feltárt 122 nagyméretű, földfelszínre épített oszlopszerkezetes lakóház egyedülálló forrásanyagot jelent, nemcsak az anyagi kultúra megismeréséhez, hanem a társadalmi folyamatok megértéséhez is. A lengyeli kultúra felgyűjthető, Kárpát-medencei építészeti forrásanyagának közlése és többszempontú vizsgálata hiánypótló vállalkozás az európai újkőkor kutatásában. Az ösztöndíjas a három éves program keretében a házakat egyrészt a technológia oldaláról tanulmányozza: leíró és matematikai módszerek segítségével elemzi az építőanyagokat, a feltárt szerkezeti elemeket és az alaprajzokat. Másrészt vizsgálja a házak településen belüli elhelyezkedését, tájolását, egymáshoz való viszonyukat, a hozzájuk kapcsolható egyéb térbeli struktúrákat. Ezek segítségével képet alkothatunk arról, hogy a késő újkőkori közösségek hogyan határozták meg a helyüket a környezetükben, hogyan formálták át azt, valamint hogy hogyan alakították ki az épített tér elemeiből azt a társadalmi-kulturális-szimbolikus teret, mely mindennapjaik keretrendszerét jelentette. A feltárt házak alaprajzai továbbá izgalmas távlatokat nyitnak a különféle rekonstrukciós lehetőségek irányába.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatokat hirdet fiatal kutatói munkakörök betöltésére.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet felhívása ITT található.

A pályázatok beérkezésének határideje: 2020. szeptember 30.

Kutatási téma:
Régészeti településtörténet és térinformatika
A BTK Régészeti Intézetében több projekt keretében is végeznek régészeti korszakokon átnyúló településtörténeti és -hálózati elemzéseket, részben korpuszkötetek összeállítása, részben konkrét régészeti topográfiai feladatok, környezettörténeti és mikroregionális kutatások kapcsán. Mindez a helyszíni roncsolásmentes lelőhely-diagnosztikai felméréseket, az adatok térinformatikai kezelését, elemzését is igényli. E munkát segítené elő a modern kutatási formákat (térinformatikát, geofizikai módszereket stb.) legalább alapszinten ismerő, a településtörténeti feldolgozás irányában elkötelezett fiatal kutató. Előny a régészeti végzettség mesterszakon, a régészeti topográfiai típusú kutatásokat segítő terepgyakorlat, elvárás a haladó szintű számítógépes, valamint a térinformatikai ismeretek. A fiatal kutató feladata lesz, hogy önállóan és csapatmunkában részt vegyen a mérési feladatok tervezésében-megvalósításában; a korábbi térinformatikai mérési adatok kielemzésében; segítse az intézet térinformatikai és a roncsolásmentes lelőhely-kutatásokkal összefüggő műszerpark összeállítását és fejlesztését. Munkaköri leírása szerint elvárás a PhD-képzésbe való bekapcsolódás.