A Szegedi Tudományegyetem BTK Régészeti Tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézete között több évtizedes, szoros tudományos kapcsolat áll fenn, amely közös szakmai programokban, közösen készített sorozatok megjelentetésben, konferenciákban és az oktatásban is folyamatosan megnyilvánul. Ezt a széles együttműködést most a topográfiai munkákra is kiterjesztik.

A 2015. májusában rendezett "Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt – jelen – jövő" című konferencia után a SZTE Régészeti Tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézete a többi résztvevővel együtt e munkák folytatását időszerűnek és szükségesnek tartja, különös tekintettel a Csongrád megyei munkálatok folytatására.

A Csongrád megyei topográfia terve az MRT vállalkozás kezdete óta napirenden van, számos előmunkálat (terepbejárásos szakdolgozatok, hatástanulmány stb.) készült már a területről.

2016. január 27-én Szegeden a munkában közreműködő intézmények vezetői és munkatársai – SZTE BTK Régészeti Tanszék vezetője és munkatársai, az MTA BTK Régészeti Intézetének igazgatója és két munkatársa, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese és egy munkatársa, továbbá a Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának régésze – egyeztetett a munkák megkezdéséről, a kiválasztott teszt-területről, a megvalósításhoz szükséges gyakorlati teendőkről. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban tartott délutáni megbeszélésen az Intézet és Tanszék munkatársai a múzeum vezetőségével és régészeivel egyeztettek.

Az észak-spanyolországi Burgos tartományában feltárt Alto de Reinoso megalitikus lelőhely multidiszciplináris kutatási eredményeit közölte a PLoS ONE folyóirat. Kurt W. Alt és munkatársai egy Kr. e. 3700 körül élt őskori közösséget vizsgáltak, összehasonlítva egy kollektív temetkezőhely feltárása során nyert régészeti információkat az eltemetett emberek antropológiai, archaeogenetikai és izotópkémiai vizsgálati eredményeivel.

 Az archeogenetikai eredmények elemzésében részt vett Szécsényi-Nagy Anna kolléganőnk is.

 A közel 100 éven át használt sír mintegy 47 ember maradványait tartalmazta. Az eredeti temetkezőhely a régészeti megfigyelések alapján egy szerves anyagokból készített kunyhó lehetett, amelyet az utolsó betemetkezés után elbontottak és annak helyére kövekből, földből sírhalmot emeltek. A sírhalom alatt feltárt emberek között számos anyai ági genetikai kapcsolatot sikerült rekonstruálni. Az izotópkémiai vizsgálatok alapján egy helyben élő egalitárius közösség használhatta a temetkezőhelyet.

A tanulmány eszköztára igen széles spektrumú, amellyel új irányt mutat az Ibériai-félsziget őskori közösségeinek kutatásához.

2016. január 29-én pénteken rendezik meg Szegeden a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézet által szervezett "Integrált archeobotanika" című konferenciát.

A részletes program és a pontos helyszín itt érhető el.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A régészeti adatok archiválásának fontosságáról és módszereiről tartott előadást Julian Richards a Közép-Európai Egyetem Auditóriumában „The Preservation and Re-use of Archaeological Data” címen 2016. január 11-én. A széles körű szakmai érdeklődésre számot tartó esemény immáron a harmadik állomása volt a többek között Intézetünk társszervezésében, az Archaeolingua Alapítvány és a Közép-európai Egyetem szervezésében megvalósult „Csúcstechnológiák integrált alkalmazása napjaink régészetében és az örökségvédelemben” című mesterkurzusnak.

Előadásában Richards kiemelte a régészeti munkák során született nagy mennyiségű adat megfelelő, évek múlva is jól felhasználható módon történő tárolását, valamint ismertette az általa vezetett, Nagy-Britannia teljes régészeti adatállományát befogadó, Archaeological Data Service erre vonatkozó módszereit. Külön kiemelte az adatok befogadásuk után való folyamatos karbantartása szükségességét (mind a fizikai eszközök, mind pedig az alkalmazott fájlformátumok tekintetében), valamint az információk interneten keresztül való elérhetőségének fontosságát. Utóbbi kapcsán kifejtette a szabadon elérhető régészeti adatok hasznát mind az egyes publikációk ellenőrizhetősége, mind pedig azok közösségi hasznosulása szempontjából. Végül, de nem utolsó sorban kitért egyéb, Európában jelenleg is megvalósítás alatt álló, hasonló, az adatok átlátható és biztonságos tárolását célzó fejlesztésekre, köztük a magyar részvétellel zajló ARIADNE projektre is.
Az előadáson vetített diák várhatóan az interneten is elérhetőek lesznek, a szervezők pedig minden érdeklődőt szeretettel várnak a Mesterkurzus további előadásaira. A következő előadást 2016. január 25-én, hétfőn „Cultural heritage practice (& failures) in a pivotal (digital) age” címmel Richard Hodges, a Római Amerikai Egyetem vezetője tartja.