Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Intézetünk egykori tudományos főmunkatársa 2017. február 15-én váratlanul elhunyt.
Siklósi Gyula 1949-ben Budapesten született. 1977-ben végzett az ELTE történelem–régészet szakán. 1976 októberétől az MTA Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa, majd munkatársa, később főmunkatársa volt. 1984-ben egyetemi doktori címet, 1994-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Egyetemista kora óta részt vett Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, sokat dolgozott a Budapesti Történeti Múzeum városi feltárásain. Intézeti munkássága 1978-tól összefonódott a középkori Székesfehérvár kutatásával, a város középkori topográfiáját igyekezett minél részletesebben megrajzolni, számos új eredmény, publikáció fűződik a nevéhez. Ugyanakkor lakóhelyéhez, Budakeszihez is szoros szálak kötötték, gyakorló régészként és lelkes lokálpatriótaként szívesen foglalkozott a város történetével és építészetével. Életének egy részét Körmenden töltötte, itt is a középkori település állt érdeklődése homlokterében. 2009-ben vonult nyugdíjba, azonban élete végéig tevékeny maradt.
Siklósi Gyula nemcsak régész volt. Avatott idegenvezetőként is népszerűsítette Magyarország kulturális értékeit és adta át tudását az ide látogatóknak. Székesfehérvár díszpolgára (2012), a Budakesziért Emlékérem és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje (2014) volt.
Meggyőződéséhez ragaszkodó ember volt, egyben önzetlen, jó humorú barátja mindazoknak, akiket a bizalmába fogadott.
Nyugodjék békében!
Az Archaeolingua kiadó és a Közép-európai Egyetem poszterkiállítással és műhelybeszélgetéssel zárta a "Történeti tájak - vizes élőhelyek: Régészet, környezettörténet, tájvédelem" című előadássorozatát. A 2017. január 27-én CEU-n tartott rendezvényen Intézetünk két munkatársa, Kovács Gyöngyi és Zatykó Csilla a "Dráva-völgy mint történeti táj" című poszterrel szerepeltek.
Az Élet és Tudomány november 25-i számában jelent meg riport Dr. Jakab Gusztávval, a Szent István Egyetem (Tessedik Campus, Szarvas) habilitált docensével, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársával, aki a Régészeti Intézetben végzett környezettörténeti kutatásairól beszélgetett Bajomi Bálint újságíróval. Munkatársunk a lápoknak és tavaknak a régészeti kutatásokban betöltött szerepéről számolt be, ami fontos területe az Intézet „A Kárpát-medence középkori környezettörténete” című kutatási pályázatának (OTKA K-112318, vezető kutató: Benkő Elek). A középkori halastavak és víztározók környezetrégészeti vizsgálata olyan téma, ami jól kapcsolódik a Szent István Egyetem ilyen irányú munkájához, a mezőgazdasági vízgazdálkodás oktatásához és kutatásához is.
A riport itt olvasható.
Közel 60 év után búcsúzik az MTA BTK Régészeti Intézete a budai Vártól.
Számtalan személy, történet, esemény kapcsolódik az Úri utca 49. alatti épülethez. Most búcsúzunk és újrakezdünk a pesti Tóth Kálmán utcában.
Kívánunk minden kedves kollégának, együttműködő partnernek, munkánk iránt érdeklődőnek nagyon boldog új esztendőt!
Sok szeretettel és tisztelettel köszöntjük a magyar régészet meghatározó egyéniségét Patay Pált, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott régész főmuzeológusát 102. születésnapja alkalmából!
More Articles ...
Subcategories
